Könyvtári körpanoráma: mi, mennyi, miért?
A legdrágábbnak változatlanul az Országos Széchényi Könyvtárat (OSZK) találtuk, ahol, bár nem terveznek emelést az idén, a teljes árú díj 6000 forint, az időseknek, a diákoknak, a munkanélkülieknek szóló kedvezményes tarifa pedig 3000 forint marad. A megkérdezett bibliotékák közül a kecskeméti Katona József Könyvtár árai a legbarátibbak, ott az OSZK-díj ötödét, sőt a veszpréminek is csak a felét fizetik az olvasók egy évben, a kedvezményezettek pedig mindössze 500 forintot. Hogy csinálták, hogy nem, Bács-Kiskun megye székhelyén 1996 óta nem emeltek díjat – bár tegyük hozzá, vidéken még ez az összeg sem kirívóan alacsony. Egy másik, kisebb vidéki városban, Siklóson is hasonló árral szembesültünk, a dél-baranyai település könyvtárában 1500, illetve 700 forint a beiratkozási díj.
Budapest hálózata, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) árai az általunk ismert mezőnyben szintén magasaknak számítanak. A beiratkozási díjak 6-7 százalékkal emelkedtek januártól, a központi könyvtárban 4600 forintra, a nagyobb tagkönyvtárakban 3200 forintra nőtt a tarifa. Úgy látszik, Budapest a könyvtárhasználati díjakat tekintve is vezet, amit az ELTE Egyetemi Könyvtárában tapasztaltak ugyancsak alátámasztani látszanak. Emitt az egyetem diákjainak, oktatóinak ugyan ingyen van minden, sokan kapnak különféle kedvezményt is, a kívülről jövő, nem oktatók és nem hallgatók kölcsönző/kutatójegye azonban 3000 forint lesz a február 8-i emelés után.
Az ár persze nem csak a földrajzi elhelyezkedéstől, hanem a kínálat, tehát a dokumentumállomány nagyságától, gazdagságától is függ. Egy kisvárosi könyvtár nyilván nem nyújthat annyit, mint a FSZEK központja vagy az OSZK – tehát ehhez kell szabni a kölcsönzési/helyben olvasási tarifát. A másik – egyre kapósabb – szolgáltatásnál, az internetezésnél viszont már árnyaltabb képet mutat az árszabás. Siklóson például – és a jelenség nyilván nem egyedi – a nethasználatért relatíve sokat, 2500 forintot fizetnek a látogatók egy évben, ha ezt hozzácsapjuk az 1500 forintos beiratkozási díjhoz, vagyis eredményként megkapjuk a teljes körű könyvtárhasználatot, máris Pest-közelben érezhetjük magunkat. Ellenpéldaképpen: a netért az Egyetemi Könyvtárba ingyenes látogatójegyet váltóktól februártól is csak egészen minimális pénzt kérnek majd – most még semmit.
Nem mellesleg – talán a válság miatt, talán az olvasószám-csökkenés okán, vagy isis – a könyvtárak is tíz körömmel kapaszkodnak. Jelenség lett például az időarányos fizetés: az ország legnagyobb hálózatában, a FSZEK-ben ettől az évtől, azokra bazírozva, akik kevésbé intenzíven használják a könyvtárat, bevezették a három hónapra szóló díjat, a tagkönyvtárak egy részében pedig az internethasználatban áttértek a perc alapú elszámolásra (a beiratkozottaknak percenként 1,66 forintot számolnak fel). Az utóbbi rendszer egyébként Siklóson is opció, ott óránként 100 forintjával mérik a netet.
