Új terv a budai Vár helyreállítására
Sejthető, hogy a budavári Szent György tér és a Dísz tér környéke fontos lesz a következő kormánynak. Gondolni lehet ezt abból, hogy már az 1998 és 2002 közötti Fideszkormányzás alatt is jelentős aktivitást fejtettek ki a területen, rendbe hozatva például a Sándor-palotát. Amennyiben 2010-ben ismét hatalomra kerülnek, szinte ott folytathatják a Szent György tér és a palotanegyed (benne a Várkertbazár) helyreállítását, ahol 2002-ben abbahagyták. Hisz az elmúlt nyolc évben nem történt a palotanegyedben látványos előremozdulás – fontos előkészítő munkákat, s a várfal mentén húzódó ásatási terület egy részének rendezését kivéve.
Ebben az eredménytelenségben persze volt szerepe a Fidesz vezette I. kerületi önkormányzatnak is: az általa elrendelt változtatási tilalommal 2009-ben tulajdonképpen megvétózta a háborús romként ott álló volt honvéd főparancsnokság helyreállítását, s vele bukásra ítélte a palotanegyed megújulására a Várgondnokság Kht. által kidolgozott EU-s pályázatot. Azóta mintha csend lenne a Szent György tér körül. Az új kormány kinevezéséig mintha senki sem akarna már erőt vesztegetni a tervezgetésre.
Ebben a csendben decemberben váratlanul megszólalt a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége (MTTSZ). Közös gondolkodásra hívta a palotanegyed intézményeit, a kulturális minisztériumot, a pártokat, az I. kerületet és az építészszakmai szervezeteket, hogy találják ki együtt, mi legyen a Szent György térrel és a várpalotával. Ők maguk le is tettek egy javaslatot, amely mentén az egyeztetés elindulhat. Mint kiderült, az ismertetett koncepcióval tavaly maguk is pályáztak uniós támogatásra, a Várgondnokság pályázatától függetlenül, de űrlapkitöltési jogosultság hiánya miatt elutasították őket és anyagukat. Mivel azonban az elképzelésüket jónak tartják, nem akarják veszni hagyni, és most szélesebb kör bevonásával kívánják továbbfejleszteni. Céljuk az, hogy az új kormány elé már egy széleskörűen egyeztetett, kicsiszolt koncepciót tegyenek le.
Mint Szilvássy István, az MTTSZ elnöke elmondta, ők elsősorban nem építészeti megoldásokban gondolkodtak, hanem először a terület funkcióját találták ki. A vár déli részét kulturális és turisztikai „tematikus parkként” képzelik hasznosítani, fenntartani, és javasolják a „Budavári Palota nemzeti történelmi és kulturális park” létrehozását. Ennek része lenne többek közt egy őshonos növényekkel beültetett botanikus kert a várlejtőn, egy újonnan szervezendő palotafesztivál, valamint a Magyar Vidék és Tájak Háza.
Ez utóbbit a honvéd főparancsnokság épületében képzelnék el, és tulajdonképpen az országrészek bemutatkozó helye lenne. Ebben helyeznék el a magyar nemzeti szimbólumok és hungarikumok tárát, valamint az épület fogadószintjén a Budavári Palota látogató- és tájékoztató-központját. A Szent György tér háborúban letarolt, s most ásatási területként csúfoskodó nyugati oldalára tervezendő építményeknek a palota történeti miliőjéhez kell igazodnia, az ide visszaépítendő épületek bevallhatóan lehetnének díszletépületek is, hangzott el az MTTSZ által szervezett decemberi megbeszélésen. A Várkertbazárral kapcsolatban kérdésünkre Szilvássy István kifejtette: meg kellene fontolni a Duna-völgyi államok prezentációs központjaként való hasznosítását, amelynek létrehozásában az Európai Unió is részt vehetne. Az EU magyar elnöksége idejére elő kellene készíteni a projektet.
Az MTTSZ elnöke elmondta továbbá, hogy tervükről mind a jelenlegi kormánnyal, mind a Fidesz szakértőjével egyeztettek, s mindkét részről támogatásra találtak. A településfejlesztők szövetségének elnöke szeretné, ha a budavári intézmények, a helyi önkormányzat, valamint az érintett szakmai szervezetek, kormányszervek és a parlamenti pártok részvételével létrejönne a Budavári Palota Fejlesztésének Szakmai Fóruma, melynek alakuló ülését január második felében tervezik összehívni.
Az MTTSZ törekvései akár össze is csenghetnek a leendő kormány elképzeléseivel: az 1999-es kormányhatározatban például a magyar kultúra céljait szolgáló közintézménynek szánták a volt honvéd főparancsnokságot, mögé pedig egy olyan kulturális épületet terveztek, amely alkalmas lenne állami, reprezentatív rendezvények befogadására is.
