A Szereposztó, a Lali és a Sanyi szerencséi
A filmbéli Lali és a civil Sanyi is szerencsés gyerek Groó Diana Vespa című mozijában, amelyet rövidesen – két hét múlva, az idei filmszemlén – már a nézők is láthatnak. Lévén,hogy a két fiú – ugyanaz. A történet Lalija tizenkét éves cigány gyerek, aki kártyán nyert csokijában (ráadásul) egy kupont talál, amelylyel megnyeri álmai tűzpiros robogóját.
A valóság Tóth Sanyija tizenkét éves cigány gyerek, akit sok száz közül választatott ki a főszerepre, és akinek még anyja sem hitte el, hogy „filmsztár” lesz a fiából. A rendező és egyben castingoló Groó Dini szerint a Vespa sikere és hitelessége a főhős kezében van, ezért adott esetben hajlandó volt személyiségéhez igazítani a forgatókönyvet is, szerinte éppen az amatőr szereplők a „vérprofik”, nekik köszönhetően kel életre minden a vásznon.
A szentesi beregháti romatelep élete alapjaiban változott meg a tavaly nyári forgatás alatt: minden tagja szerepel a filmben, karakterüket, sorsukat és szokásaikat is rögzítette Kardos Sándor kamerája. Nem volt más dolguk, mint hogy „legyenek”, éljék mindennapi életüket. Az amatőr szereplőkhöz és a szituációkhoz igazodva a hívatásos színészek játékát sem kötötte gúzsba feltétlenül a szkript – a kisfiú édesanyját alakító Nyakó Juli határozottan örült annak, hogy semmi sem kötelező, legfeljebb irány…
Tóth Sanyi érzékeny és fogékony Lalinak bizonyult. A szövegtanulás sem okozott problémát neki, percek alatt megjegyezte, amit mondania kellett egyegy jelenetben, visszanézni magát viszont csak ritkán volt hajlandó, ám azt szentül elhatározta, hogy „filmcsináló” lesz, ha felnő.
A mese szerint Sanyi elhatározza, hogy „fölmegy” Pestre a nyereményéért, és ha már ott van, megkeresi édesapját is. Az élet persze kicsit sem mesés: a történet nem végződik hepienddel. A mai magyar valóságtól eléggé elrugaszkodott kép lenne, amint egy roma gyerek a vadonatúj Piaggióval – a szabadság és a boldogság szimbólumával – diadalmasan visszatér a cigány telepre…
A poénokat a világért sem akarnánk előre ellőni, mindenkinek lehetősége lesz rövidesen személyesen szembesülni velük a moziban. Ami pedig annak a biztos jele, hogy a film valóban Magyarországon, 2009 nyarán forgott és játszódott, találtunk egy kommentet a kisfiú filmes terveit illetően a neten: „Na nem semmi, hogy a kis putrist egyszer beválogatták egy olyan filmbe, amit a kutya sem fog megnézni, és rögtön »filmcsinálónak« érzi magát… Tessék már leszállni a földre…”
