Minek kell a lányomnak naphoszszat a Szigeti veszedelemmel szenvednie?! – támad egy szülő, de mielőtt a tanárnő válaszolhatna, megszólal egy másik: – Ohó, az én fiam lelkesen elmerült benne, a neten társakat keres hozzá, utánanéz a török hódoltság kultúrájának, idézeteket kutat, verseket olvas. Már belefogott Mikszáth Új Zrínyiászába is.

Hoppá! Meg tudják magyarázni, miért akarják manapság a szülők megkímélni gyermekeiket az erőfeszítéstől? Lehet úgy is tanítani a múltat és a múlt művészetét, hogy felkeltse a diákok érdeklődését, sőt élvezetet találjanak benne. Mi bajuk lesz szegényeknek, ha nem egyszerűsítjük le számukra a tudást, ha kicsit küszködniük kell a szöveggel, ha nem úszhatják meg gondolkodás nélkül?

„A rózsa az rózsa az rózsa” – Gertrude Stein 1913-ban írta le a modern költészet meghatározó verssorát. Addig a rózsa motívuma sok mindent jelentett, legkevésbé önmagát. A középkor hajnalán – pedig még hol voltunk a nyomtatástól! – Franciaországban óriási hatása volt a Rózsaregénynek. A 21 876 soros vers most olvasható teljes egészében először magyarul. És az olvashatón van a hangsúly: Rajnavölgyi Géza gördülékeny fordítása teszi befogadhatóvá, ami az első oldalon áll: „Rózsaregény a könyv neve / s benn’ szerelem művészete”.

Tessék csak kitalálni, mi lehet az a rózsa, amelynek leszakításáért kalandos útra indulnak a szerzők (segítség: egyikük, Jean de Meun a Szüzesség nagy ellenségeként ismert).

Az allegóriák és szimbólumok útvesztőjén át vezető költeménytől azért ne várjunk egyértelmű választ. A kor ellentmondásos felfogásában a szerelem idealizálása és az erotika konkrét gyakorlása még másként kapcsolódott egybe. De a cél nem változott: „Egy ösvény rejtett nyomain / – bár keskeny volt – s igen kicsiny –, / hol sejthettem az áttörést, botom vágott palánkba rést, / s éreztem, félig bent vagyok: / bent a résben munkált a bot.”

Ne féljünk hát, a hős megannyi küzdelem árán eléri, amit akar: „Halljátok hát, mint volt enyém, / s bimbóm miként téphettem én.”

A rózsa az rózsa.

Top 5

1. Krémer Balázs: Bevezetés a szociálpolitikába (Napvilág) Mi mindent tehetnek az államok, a kormányok, az emberek a jólét érdekében?

2. Cs. Gyimesi Éva: Szem a láncban (KomPress, Koloszvár) Bevezetés a szekusdossziék hermenautikájába.

3. Majtényi György: K-vonal (Nyitott Könyvműhely) Uralmi elit és luxus a szocializmusban.

4. Szabó Dániel (szerk.) Az első világháború (Osiris) Források, dokumentumok, visszaemlékezések, politikatörténelem-magyarázatok.

5. Joe Quirk: Prűdek és paráznák (Park) Az evolúcióból következik: a szex fontosabb, mint az élet.