Mondják, én is mondom, hogy Duna-parti sétánya páratlan. Tágas, csendes, andalgásra késztet az év minden szakában. Innen érhető el a város, innen gyönyörű a kilátás a Visegrádi-hegységre. Bámulhatjuk a kisebbnagyobb hajókat, vagy ha kedvünk úgy hozza: átkelhetünk a komppal a Szentendrei-szigetre.

De ne keljünk át, mert itt van a romjaiban is pompás vár. A hangulatos városközpont felé közelítve érjük el a hatalmas Dóm teret, nem messze innen a főtér, amely 2006-ra újult meg. A főtér közepén a romkertben a középkori Szent Mihály-templom és annak temetője rajzolódik ki. Pár lépésre a szőlőpárlatok szerelmesei időzhetnek néhány órányit a Kuria pincéjében kialakított Bormúzeumban. A főtéren díszeleg a Siketnémák Országos Intézetének épülete, amelyet Cházár András 1802-ben alapított.

Néhány éve megújult a zsinagóga és a Kőkapu (Vác büszkélkedhet az ország egyetlen eredeti diadalívével) is. A zsámbéki főiskola Vácra költözésével az amúgy is sokezres diákság újabb korosztállyal bővült, állandó közönséget biztosítva a kulturális programoknak, a kocsmáknak és a városi nyüzsgésnek is. De Vác nem csupán az említett szépségekből áll.

A Mosolytár

Papp László műgyűjtő szokatlan figura. Különleges gyűjteményének része Szabó Vladimir, Tóth Ernő megannyi képe, vagy éppen a viaduktrobbantó Matuska Szilveszter néhány festménye is. Tavaly óta látogatható a családi vállalkozásként létrehozott Mosolytár nevű karikatúramúzeuma. A váci főtér szomszédságában található kiállítóhely mosoly mellett nem kevés gondolkodnivalót és művészi élményt is kínál. A Mosolytárban – bár lehetne – nincs aktuálpolitikai viccelődés, tömeghumor. Van viszont Sajdik Ferenc karikatúrán messze túlmutató tucatnyi festménye, nagyobb méretű képe.  Háromezer műtárgyból kerül ki a folyton megújuló tárlat.

A cukrász

Mihályi László – miután 2008 tavaszán második lett a párizsi Open de Desserts de France selejtezőn – 2009 januárjában első magyarként vett részt a tekintélyes lyoni cukrász-világbajnokságon. Váci üzletében újfajta, modern cukrászfilozófiáját megjelenítő desszertjei kaphatók. Ezek részben hagyományosak, mivel a termékek kizárólag természetes, minőségi   alapanyagokkal készülnek. Egyúttal formabontók, mivel a gyakran tradicionális magyar ízek modern, extravagáns formában jelennek meg. „Arra törekszünk, hogy desszertjeink elfogyasztása ne kizárólag kulináris, hanem esztétikai, intellektuális,  emocionális élmény is legyen. Az összes érzékszervnek szólnak” – vallja Mihályi László.

Memento Mori

A váci Fehérek templomának 1994-es felújításakor egy kriptában koporsókra bukkantak. A csaknem kétszáz éve érintetlen koporsóból kétszázhatvanöt természetes úton, emberi beavatkozás nélkül mumifikálódott egyén maradványait tárták fel. Ezek közül egy csecsemő és két felnőtt, halotti ruhába öltöztetett múmia, valamint több száz ereklye - koporsók, szakrális és használati tárgyak, mint homlokpánt, kontyvas, gyönggyel kivarrt kislánycipő, szarufésű - tekinthető meg a főtér egyik középkori pincéjében kialakított Memento Mori kiállításon. Akit érdekel, itt megtudja, hogy ez idő tájt még nem volt külön jobbos és balos cipő, a lábravalók „egy kaptafára" készültek.

Váci remete

A váci remeteszobor a város eredetére utal. Egy középkori krónika erdős helyként említi Vácot, ahol nem lakott más, csak  egy „Vácz” nevű szentéletű remete. Vele találkozott a magyar trónért vívott döntő csata előtt Géza herceg, aki már királyként visszatért ide testvérével (a későbbi Szent László királlyal). A vadászó testvérek előtt megjelent egy agancsai között égő  gyertyákat hordozó szarvas, elvezette őket egy Duna-parti magaslatra, s ott eltűnt a szemük elől. Géza király azon a helyen alapított püspöki székesegyházat. Néhány év múlva Gézát itt temették el.