Világok, ha találkoznak

Különleges koncepció alapján született meg a Világfa: készítői eljátszottak a gondolattal, mi lett volna, ha őseink nem nyugatra, hanem keletre vagy délre indulnak.

Azt próbálták megmutatni, milyen lenne ma a népzenénk, ha másféle hatások érik. Az ötlet azért is különleges, mert először tizenöt éve bukkant fel, amikor még nem játszott minden második zenekar valamiféle keverékzenét. Lovász Irén népdalénekesnő és Hortobágyi László zenész az eredetileg 1995-ben készült Világfa című lemezt nemrég alaposan átdolgozta – tulajdonképpen csak a koncepció maradt ugyanaz.

Az igényes, míves tokban lévő korongon jól megférnek egymás mellett az arab, az ázsiai dallamok, a (hangzásukban legalábbis) japán hangszerek és a magyar vagy épp szlavón, csángó népdalok szövegei. Néha különleges, ősinek hangzó nyelven hangzik fel egy dal, de ez sem tűnik idegennek, végig azt érezzük, lehetne akár a miénk is. A zene egyszerre régi és teljesen mai, köszönhetően az elektronikus effekteknek, néha szinte már filmbe illő zajoknak, háttérzörejeknek.

A sokféle elem végeredménye mégis harmóniával átitatott zene, amelyet hallgatva megszáll minket a nyugalom, a feloldódás, a lebegés érzése. Nincs más dolgunk, mint betenni a lemezt a lejátszóba, és hagyni, hogy hasson.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.