Sikeres házasságközvetítők
November 12-én lépett hatályba az előadó-művészeti törvénynek az a passzusa, amely szerint a regisztrált intézményeket támogató cégek adóalapjukból levonhatják a felajánlott összeget. Nemcsak a társasági adójuk lesz kevesebb, hanem a befizetett összeggel csökkenthetik is az adójukat. Ennek életbelépéséhez az Európai Bizottság jóváhagyása kellett.
Az időhiány dacára több száz millió forintot sikerült öszszegyűjteniük az intézményeknek. Hogy pontosan mennyit, az majd január végére derül ki, addig kötelesek a szervezetek adatot szolgáltatni – tudtuk meg az Előadó-művészeti Iroda munkatársától, Megyeri Lászlótól. Szinte valamennyi budapesti színház sikerrel járt, nagy részük támogatásközvetítő segítségével. Mint Megyeri mondta: néhány cég már a filmtörvénynél erre szakosodott – onnan vették a mintát a jogszabályhoz. Nemcsak támogatót „hajtanak fel”, hanem segítenek az ezzel járó papírmunkában.
– A végeredmény ugyanaz,de nagy a különbség a két metódus között – tudtuk meg az egyik közvetítőcég képviselőjétől. Kalmár Péterék 290 millió forint szétosztásában segédkeztek huszonkét színháznak. A filmtörvénynél azonnal megkapja a producer az igazolást, amikor a filmiroda eldönti, mennyit fogad el a benyújtott büdzsétervezetből, és a filmes máris keresheti a segítőket. Az előadó-művészet esetében ez fordítva van. A támogató előbb odaadja a pénzt, és kérdés, hogy az Előadó-művészeti Iroda jóváhagyja-e a színház által bevallott jegybevételt, amelynek nyolcvan százalékával megegyező összegben kereshet támogatót.
Kalmár szerint ezért van szükség a közvetítőre. Ő történetesen véletlenül lett az. Egy színház megnyitását készítette elő, és akkor ütközött bele a törvény új részébe. A rendezőként is ismert Kalmár felhívta színházi és üzleti ismerőseit, majd némi szervezkedés után összehozta a feleket. Segítségként pénzügyi lebonyolítót kért fel, amely előre auditálta a színházakat, és ez garancia lehet a támogatók felé.
A közvetítőnek természetesen ebből haszna is van (neki tíz százalék), de ez a díj az idén csökken, hiszen a színházaknak nem kell rohamtempóban támogatókat találniuk.
A 2009-es ügymenetet az is lassította, hogy kérdéses volt, melyik időszak jegybevételének nyolcvan százalékával számolhatnak az intézmények. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium december 18-i szakmapolitikai értekezletén derült ki: az indító dátum az intézmény nyilvántartásba vételének kezdete, azaz általában június. (Az évad szeptemberben kezdődött a legtöbb helyen.)
A színházak tartanak attól, hogy a fenntartó önkormányzatok vagy a minisztérium csökkenti az állami finanszírozást, mondván: a lukakat betömik a magáncégek. Ráadásul, ha az önkormányzat elvesz, az dupla érvágás, mert arányosan az állam is kevesebbet ad.
Az Operaház gazdasági igazgatója, Szabó Attila szintén aggódik emiatt, nem szeretné, ha ezekre a bizonytalan pluszpénzekre kellene építeni az alapműködést. Mikor Vass Lajost kinevezték az Opera élére, a kulturális miniszter évi 5,3 milliárd forintot ígért három évre előre. Nos, ez tavaly 5,050 milliárd volt, és az idén – a tervek szerint – nem éri el a 4,9 milliárdot. A közvetítőcégnek köszönhetően 66 millió forinthoz jutottak, bár egy kicsit zavaró volt, hogy nem tudta előre, kik a támogatók. Kalmárék – mint egy házasságközvetítő – nagyobb cégeket ajánlottak nekik. Noha a frigy megköttetett, az idén kicsit egyszerűbb megoldást keres az Opera.
A Nemzeti Színház pénzbeli és tárgyi támogatást kapott. Közvetítő nélkül – a határidő miatt – ezt nem tudták volna maguk megoldani – tudtuk meg Hegedűs Judit gazdasági igazgatótól. A Nemzeti amúgy 8,7 millióval lett gazdagabb.
A Katona József Színház ügyvezetője, Mattyasovszky Bence azt nem érti, ha a törvény megvan egy éve, és csak az Európai Bizottság jóváhagyását várták, a hivatal miért nem készítette elő jobban. A Katona nem vett igénybe közvetítőt, három magánszemélytől kapott pénzt. Hogy menynyit, azt nem árulta el.
A zenei élet is profitált tavaly a törvényből. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár főigazgatója, Kovács Géza szerint az együttesek nagy része összeszedett némi támogatást – ki így, ki úgy, személyes kapcsolat révén vagy a zenei élet közvetítőin keresztül. A Nemzeti Filharmonikusok hárommillió forinttal lettek gazdagabbak.
A táncegyüttesek közül a Győri Balett igazgatóját kérdeztük. Kiss János úgy véli: túl későn értesültek a lehetőségről, és bár tettek lépéseket, a keresés eltart még egy darabig.
Az Előadó-művészeti Iroda most abban reménykedik, a független társulatoknak segíthetnek az idén, mert bár nekik jóval alacsonyabb a jegybevételük, mint a struktúrán belülieknek, minden forint sokkal többet számít nekik.
