Kisbéren azt is mutatják, amit mindenki ismer
Az 1998-ban a Batthyány kulturális örökség megmentésére és ápolására létrehozott alapítvány megalakulása óta ebben a szellemben igyekszik működni, eddigi munkájuk pedig azt bizonyítja, hogy ez nagyon is lehetséges.
„Kezdetnek” szobrot avattak Batthyány Kázmér külügyminiszter emlékére, majd kiadták dr. Bódai József, a királyi ménesbirtok állatorvosának emlékirataiból, a ménesbirtok történetéről összeállított kötetet. Az első tíz évet elsősorban a kisbéri kastély és a királyi lovarda műemléki rehabilitációs programjának szentelte az alapítvány, s miközben az épületek sorra megújultak – noha hasznosításuk, fenntartásuk újabb komoly feladatokat jelent –, az alapítvány a kistérségben is talált tennivalót. Tizenhat környékbeli faluban térképezték fel a bakonyalji építészet megőrzésre érdemes értékeit, s 2007-ben megjelentettek egy szépen illusztrált örökségvédelmi katalógust. E témában azóta már egy újabb könyv is megjelent.
A köteteket elsősorban a helyieknek szánták – tudtuk meg Riez Gyulától –, akik naponta elsétálnak olyan régi kúriák, parasztházak mellett, amelyekről már alig tudnak valamit, s az a kevés is elfelejtődne, ha az alapítvány nem vállalkozott volna a megőrzésükre. Annak érdekében is sokat tehet a kiadvány, hogy az ifjak se szégyelljék, hogy netán háromosztatú parasztházban laknak, inkább büszkék legyenek rá. Ez utóbbiban az „épületmegálmodó” rajzpályázat is sokat segített, amelyre a térség iskoláiból 250 pályamű érkezett.
A válogatott alkotásokból kiállítás nyílt abban a Civil Inkubátorházban, amelyben az alapítvány székel. Az épületet, a hajdani ménesbirtok-igazgató Ruisz Gyula lakóházát megvásárolták, és korhű módon felújították. Falára a Reneszánsz Zrt. támogatásával január 29-én felkerül az az emléktábla is, amellyel a jelentős érdemeket szerzett mezőgazdasági szakembernek kívánnak méltó emléket állítani.
Ruisz Gyula a ménesbirtokot Németországban, Ausztriában, Svájcban szerzett tapasztalatokkal igyekezett mind jobban igazgatni, de rábízták az 1900-as párizsi nemzetközi kiállításon az állami lótenyésztő intézetek bemutatkozását is. Ebben szerzett érdemeiért a franciák tiszti kereszttel tüntették ki, 1903-ban pedig munkásságával a Ferenc József-rend lovagkeresztjét is kiérdemelte.