Lefagyás után már olvadozik az Europeana
Bő egy esztendeje, 2008 novemberében az Európai Bizottság nagyon jól sikerült hírveréssel indította útjára az Euro peana digitális könyvtárat (www.europeana.eu). A felcsigázott érdeklődés nyomán a szerver nyomban lefagyott, s csak néhány héttel később láthatott újra munkához a hágai Holland Nemzeti Könyvtárban, ahol az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány is helyet kapott. Azóta hatmillió látogatót és százhúszmillió betekintést regisztráltak. A legtöbben tavaly januárban keresték fel az Europeanát, 1,14 millióan, a legkevesebben júliusban, mind össze kétszázezren.
Az európai múzeumok, könyvtárak, levéltárak anyagaiból válogató Europeana a nyitánykor kétmillió könyv, térkép, fénykép, kisfilm, folyóirat és hangfelvétel digitalizált változatát tálalta a böngészőknek, és ez a kínálat bővült nagyjából mára hatmilliósra. Ennek hatvankilenc százaléka kép és ábra, huszonkilenc százaléka szöveg, két százaléka film és hang.
A gyűjtemény többek között a következőkkel gazdagodott: Katalónia könyvtárának köszönhetően hetven ősnyomtatvánnyal, Portugália nemzeti versének, Luís de Camoes Os Lusíadasának az 1572-es kiadásával, valamint az Association des Cinémathèques Européennes jóvoltából a berlini Friedrichstraße 1913-as utcaképének filmfelvételével.
Az Európai Bizottság azonban erre az évre tízmillió „műtárgy” elhelyezését szorgalmazza, s igen elégedetlen a tagországok hozzáállásával. Igaza is van. Az anyag zömét, majd 43 százalékát francia kulturális intézmények helyezték fel az internetes portálra, Németország és Nagy-Britannia fejenként több mint tíz százalékot, Hollandia és Lengyelország öt-hat százalékot tett hozzá, azaz csupán öt tagállamból származik az Europeana által bemutatott kultúrkincs majd nyolcvan százaléka. Tizenhat tagország hozzájárulása egyenként nem éri az egy százalékot. Magyarország például abba a csoportba tartozik, amely 0,1 százaléknyi erőfeszítést tett, ide tartozik még például Bulgária, Csehország és Dánia is. Ám tegyük hozzá: az Országos Széchényi Könyvtár (www.oszk.hu) digitalizált anyaga nagyon gazdag, egy része pedig idegen nyelven is eligazítást ad az olvasóknak.
Az európai programot rá a dá sul nem fenyegeti pénzhiány. A digitális Európa eleve kiemelt gazdasági cél, az integráció mélyítésének egyik legfontosabb eszköze. Az Europeana éves költségvetése 2,5 millió euró, amelynek nyolcvan százalékát a bizottság állja az e-tartalom pluszkeretéből, és a 2012–2013-as időszakra további kilencmillió eurót hagytak már jóvá. Ennél azonban jóval több forrás áll rendelkezésre. A bizottsági dokumentumok hangsúlyozzák, hogy 2009–2010-ben 69 millió euró fordítható a digitális könyvtárakra a kutatási alapokból, míg az innová ciós és versenyképességi keretprogramból további ötvenmiliót különítenek el, hogy az európai kulturális örökségéhez minél könnyebben hozzá lehessen férni.
Eddig több mint ezer kulturális intézmény küldött könyveket, térképet, fényképeket, régi kéziratokat, festményeket, hanglemezeket – digitális formában. S hiába, hogy az Europeana honlapján az OSZK az egyetlen magyar partner, magyar anyag azért van bőven. Ha beütjük Bartók Béla nevét a keresőbe, rögvest olvashatjuk az életrajzát, és meghallgatjuk, sőt letölthetjük műveit.
Ami bekerülhetett a gyűjteménybe, az vagy nem áll szerzői jogi védelem alatt, vagy a szerkesztők már tisztázták a szerzői jogokat a tulajdonosokkal. Az Europeana gyarapodását azonban nemcsak a tagországi közömbösség, hanem a szerzői jogok rendezetlensége is gátolja. Mint az Európai Bizottság is leszögezi: e digitális könyvtár virtuális polcain főleg olyan digitalizált könyvek kaptak helyet, amelyek köztulajdonban vannak, és ezért már nem állnak szerzői jogi védelem alatt, ami a szerző halála után még akár 70 évig érvényben lehet. Ezen jogi okokból az Europeana ma még nem kínálja az európai nemzeti könyvtárak állományának mintegy kilencven százalékát kitevő, kereskedelmi forgalomban már nem kapható könyveket, és nem kínál úgynevezett gazdátlan műveket sem, amelyek szerzői jogi védelem alatt állnak, de jogosultjaikat lehetetlen felkutatni. Becslések szerint a szerzői jogi védelem alatt álló gyűjtemények tíz-húsz százalékban ilyen műveket is tartalmaz.
Az Europeana bővítése egyben arra is rávilágított, hogy Európában igen széttagolt jogi keretek között folyik a szerzői jogdíjas anyagok használatának engedélyezése. Bizottsági források emlékeztetnek rá, hogy nemrégiben egy francia tartalomszolgáltatónak le is kellett vennie képeit az Europeanáról, mert az anyag terjesztésére csak Franciaországon belül volt jogosult. A helyzet pikantériája, hogy a könyvek digitalizálását magára vállaló, de szerzői jogi akadályokba ütköző Google az Egyesült Államokban sikeresen egyezkedik a jogtulajdonosokkal, de Európában a tevékenységét számos tagállam – pél dául Franciaország – gyanakodva figyeli, és előnyben részesítené a nemzeti vállalkozások ilyen jellegű tevékenységét.
A bizottság tavaly ősszel nyilvános konzultációt indított az Europeana és a könyvdigitalizálás jövőjéről. Arra várt választ: hogyan biztosítható, hogy a digitalizált tartalmakhoz az Európai Unión belül minden fogyasztó hozzáférhessen? Hogyan lehetne jobb együttműködést kialakítani a kiadókkal a szerzői jogi védelem alatt álló művekkel kapcsolatban? Hasznos lenne-e európai jegyzéket összeállítani a gazdátlan és a már nem forgalmazott művekből, s hosszú távon hogyan lehetne finanszírozni az Europeana működését, a magán- és a közszféra közös részvételével?
A tagországok általánosságban támogatják a könyvdigitalizálás előmozdítását, és sürgetik a megfelelő jogi keretek kialakítását. Az eszmecsere zajlik, de az említett kérdések is jól jelzik, milyen nehézségek tornyosulnak az Europeana előtt.
