Az „igazi Van Gogh” Londonban
A Piccadilyly sugárúton található Királyi Művészeti Akadémia kezdeményezése azért eredeti, mert nem pusztán festményeket sorakoztat fel, hanem a tragikus sorsú művész figyelemre méltó levelezéséből is alaposan válogat.
Van Gogh, akinek alkotói tevékenysége mindössze tíz évet ölelt át, szenvedélyes és lebilincselő levélíró volt. Első számú címzettje műkereskedő báty ja, egyben bizalmasa, Theo volt, de nehéz pályafutása során megosztotta gondolatait lánytestvérével, Wilhelminával és több kollégájával, többek között Paul Gauguinnel is. A levelek érzékeny, eltökélt és rendkívül szorgalmas férfiként mutatják be Van Goghot, egyben „alternatív” portrét tárnak róla a látogatók elé.
A világ vezető gyűjteményeiből kölcsönzött 65 festményt és 30 rajzot tartalmazó show képzőművészeti fénypontjai közé tartozik 1888-as Önarcképe, az ugyanebből az évből és ugyancsak a nevét viselő amszterdami múzeumból származó Sárga ház vagy a közeli Na tio nal Galleryből kikért Szék és pipa. A kiállítás április 18-ig tekinthető meg.
A firenzei Uffizi galéria és a British Museum ritka együttműködésének eredményeként nyílik meg tavasszal a Fra Angelicótól Leonardóig címet viselő nagyszabású tárlat. A Russell Square-i méltóságteljes épületben száz értékes olasz reneszánsz rajz látható majd, többek között Raffaello, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Bellini, Botticelli és Verrocchio tehetségét dicsérve. A kiállításnak külön jelentőséget ad az a tény, hogy újabban elvégzett infravörös vizsgálatok és más technológiai módszerek bepillantást engednek reneszánsz művészek műhelytitkaiba.
Rajzaikkal sokkal bátrabban kísérletezhettek és nagyobb szabadságot élveztek, mint az a befejezett alkotásokból tűnik. Az április 22. és július 25. között látogatható tárlat alapos szemlélői felfedezhetik, hogyan próbálkoztak a XV. századi olasz festők a mozgás és az érzelmek megragadásával, és milyen fejlődésen ment keresztül a rajzművészet.
Mindkét londoni Tate galéria versenybe száll riválisaival az érdeklődők kegyeiért. A Tate Britain január 27-én indítja útjára az 1998-as Turner-díjas Chris Ofili színgazdag munkásságának átfogó válogatását. A több mint 45 olajfestményt, rajzokat és vízfestményeket tartalmazó retrospektív a kilencvenes évek közepe óta keletkezett termést foglalja össze, beleértve azokat a munkákat, melyeket Ofili 2005-ös Trinidadba költözése óta készített.
Egy hónappal később szintén a millbanki brit művészeti fellegvárban nyílik meg az 1967-es műcsarnokbeli bemutatkozásával Magyarországon is szenzációt keltett Henry Moore már előre „káprázatosnak” nevezett szemléje. Az augusztus 8-ig tartó tárlaton a szigetország egyik legnagyobb szobrászának több mint 150 műve között valamennyi ismert és szeretett motívuma megjelenik, a könyöklő figura, az anya és gyermek, az absztrakt kompozíciók, de láthatók a második világháborús Londont felidéző rajzok is.
Nagy fába vágja közben a fejszéjét a világ egyik legnépszerűbb múzeuma, a Tate Modern, ahol első ízben kap szóló lehetőséget Theo van Doesburg holland piktor, akinek ouvre-jét a nemzetközi avantgárd összefüggésébe helyezi az intézmény igazgatója, a modernizmusnak már számos kiállítást szentelt Vicente Todoli. A 350 festmény között a főszereplő Van Doesburgon kívül Jean Arp, Constantin Brancusi, Moholy-Nagy László, Piet Mondrian és mások is szerepet kapnak. Az izgalmas vállalkozás február 4. és május 16. között kereshető fel.
