Túl a fél ország kastélyain
A legújabb kötet alapján is kimondható: tévhit az a nézet, hogy az Alföldön alig voltak kastélyok, mondja Virág Zsolt. Békés megye mai területén 260 kastélyról találtak adatokat, pontosan ugyanannyiról, mint Vas megyében. Más kérdés, hogy 1945 után itt volt a legnagyobb a kastélypusztulás, a Békés megyei úrilakok 65 százaléka tűnt el, míg ugyanakkor a Vas megyeieknek csak 21 százaléka. Pedig egykor öt miniszterelnöknek is volt itt kastélya, s az építészek között olyan híres mestereket találni, mint Ybl Miklós (aki például Szabadkígyóson, Bélmegyer-Fáspusztán és Kétegyházán emelt egy-egy épületet) vagy Hauszmann Alajos (aki a Wodianer család gyomai kúriáját építette át). Mivel a megye délkeleti része aradi orientációjú volt, gyakran bíztak meg ottani építészeket is, például Rétháti Kövér Lajost.
A sorozat egyik nagy tanulsága, hogy az országban sokkal több kastély és kúria (volt) található, mint amennyire számítani lehetett: a lexikon eddigi tíz kötetében tíz megyéből összesen 2225 álló vagy már lebontott épületről közölnek adatokat. Hatvan százalékukról a kastélylexikon előtt nyomtatásban nem jelent meg semmi. Nyilván kíváncsi az olvasó, hogy „kifelejtettek-e” valamit a lexikonból. Mint a szerkesztő mondja, a tíz kötetből eddig mindössze négy rég lebontott épület maradt ki. De az új kiadásokba azok is bekerülnek majd.
Virág Zsolt a lexikonszerkesztés mellett a Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. vezetőjeként pályázatírással és műemléki ingatlanfejlesztéssel is foglalkozik. Világosan látja, hol tart most kastélyaink megújulása. Szerinte a kisebb, öt-hat szobás kúriák esetében elég jó a helyzet, ezek mintegy hatvan százalékát felújították, visszakapták eredeti lakófunkciójukat, egy-egy család otthonaként használják őket. A közepes méretű, tizenöt-húsz szobás kastélyokkal viszont komoly problémák vannak, mivel ezeknek igen nehéz olyan funkciót találni, amely reális idő alatt visszahozza a befektetett pénzt. S ha kivonják belőlük a korábbi – például általános iskolai – funkciót, rendkívül gyorsan tönkre tudnak menni.
Van viszont jó példa is a közepes méretű kastélyok hasznosítására, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a hajósi érseki kastély látogatóközponttá fejlesztésére nyert EU-s pályázatot, a helyreállítási munkálatok most zajlanak, az épület átadása 2010 augusztusában lesz. A közeljövőben szerencsére megszaporodnak majd az ilyen események, hiszen az ország legnagyobb kastélyai – a fertőd–eszterházai Esterházy-kastély vagy az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély – szintén most újulnak megEU-s pályázatoknak köszönhetően, ezeknek a pályázati dokumentációját is a Kastélyprogram Kft. készítette. Az eszterházai kastélyra Esterházy „Fényes” Miklós herceg óta nem jutott annyi pénz, mint amenynyi most rendelkezésre áll, bár ez is csak részleges felújításra elegendő.
Miért van, hogy nálunk alig találni egykori kastélytulajdonos családot, amely visszatért régi kastélyába? – kérdezem. – Magyarországon nem született olyan reprivatizációs törvény – válaszolja Virág Zsolt –, mint Szlovákiában és Ro má niá ban, ahol hosszú perek végén sokan visszakapták az egykori családi kastélyt. Több egykori birtokos família leszármazottja vissza is költözött a felvidéki vagy erdélyi kastélyába, és hozzákezdett a lepusztult épület helyreállításához. Magyarországon legfeljebb visszavásárlásra nyílt lehetőség, Boldogkőváralján például a Péchy család, Abaújkérben a Bárczay család, Dánszentmiklóson pedig a Plósz család tagjai vették meg ismét a család második világháború után államosított kúriáját. Károlyi György vagyonkezelői szerződés ke reté ben újítja fel a fehérvárcsurgói kastélyt, Károlyi László pedig bérleti díjat fizet a fóti Károlyi-kastélyban rendelkezésére bocsátott lakrészért. Békésben Wenckheim Jeanne-Marie grófnő tért vissza Dobozra, de nem a jelenleg iskolaként hasznosított kastélyba, hanem a közelében álló egykori uradalmi házba. Egyébként most már, hogy a kastélylexikon-sorozatnak híre ment a világban, sokan jelentkeznek leszármazottak Svédországtól egészen Új-Zélandig, és fontos információkat, adatokat szolgáltatnak a kötetekhez a családi archívumokból.
Sok-sok legenda is előbukkan. Magyarországon különösen a titkos alagutak népszerűek – állítja Virág Zsolt –, szinte minden harmadik kastélyhoz kötődik ilyen hagyomány. Ám ezúttal egy igazi szellemtörténet is felbukkant: a gerendási Apponyi-kastéllyal kapcsolatban azt mesélték, hogy régen hiába zárták be este az ajtókat, reggelre a kastély szellemei valamennyi zárat felnyitották, és keresztülmentek a szobákon. A bátrabbak a szellemjárás idején állítólag szűrös, botos öregembert láttak kiskutyával.
