A remény lejjebb csúszik a listán
Nálunk viszonylag új keletű divat szavakról szavaztatni az embereket. Német- vagy Franciaországban ez régóta össznépi játék, főként a napilapokban. Magyarországon először nyelvművelői célzattal szószépségversenyt hirdetett meg a múlt század harmincas éveiben Kosztolányi Dezső. Akkor a legszebbnek ítéltek élén egy kivétellel egy szótagú, ősi szavaink álltak: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz és így tovább. Néhány hasonló próbálkozást követően tavaly a Balassi Intézet rendezett ilyen játékot a decemberben zárult Magyar Nyelv Éve alkalmából „Hagyj egy szót magad után” címmel. Közel 170 ezer (!) szavazat érkezett. Egyértelműen az édesanya került az élre, az utána következők több szótagú, változó jelentéstartalmú szavak (lenolaj, édesem, fricska, cipőfűző).
Nem vitás, jellemző egyes korokra, mely szavainkat tartjuk a legszebbeknek. Ám még inkább jellemző, melyeket érezzük a legfontosabbaknak, az adott időszakot leginkább kifejezőknek. – Az erről szóló szavazások már nem ízlést, hanem egyfajta össztársadalmi közérzetet is körvonalaznak, ráadásul komoly fogódzót jelentenek a szótárkészítőknek abban, mely kifejezéseket bontsák ki bővebben – említi Kiss Gábor, a szótárairól, nyelvi ismeretterjesztő ki ad ványai ról ismert Tinta Könyvkiadó nyelvész-igazgatója. A kiadó tavaly ősszel lebonyolított egy internetes voksolást a három legfontosabbnak tartott szóról. Közel négyezren nyilvánítottak véleményt, a válaszok a társadalom (egy részének) pillanatnyi érték- vagy értékhiányrangsorát is tükrözték. Az abszolút első a szeretet szó lett, ezt követte az anya, édesanya, majd a szerelem, a család, a haza és az egészség.
A Tinta az év vége felé egy másik internetes szavazást is kezdeményezett: „Ön szerint melyik három szó jellemzi legjobban 2009-et?” Erről eddig csaknem ezren nyilvánítottak véleményt, és utcahosszal vezet a válság. Ezt követi a H1N1 influenzajárványra utaló több, egymásra hasonlító kifejezés. Közvetlenül utánuk jön a korrupció. Az első húszban olyan árulkodó szavak is olvashatók, mint a szegénység, a hazugság, a bizonytalanság, a káosz, a munkanélküliség vagy a kilátástalanság. És ahogy halad előre a szavazás, fokozatosan csúszik ki az első tízből, és kerül mind lejjebb a remény.
A kiadó vezetője szerint a szavazás eredménye egyöntetű össztársadalmi közérzetet sugall, amelyben a borúlátás a meghatározó elem. Jellemzőnek találja, hogy Gyurcsány Ferencén kívül az első ötvenben nem találni személy nevét. Ez azzal is magyarázható – véli –, hogy nem volt tavaly kiemelkedő hazai esemény, például sportsiker, amely egyetlen személyhez köthető – no, politikai sem, Gyurcsány vélhetően a lemondása miatt került föl a szavak toplistájára. (Azért a ligaküzdelemben egy-egy bravúrt is megvillantó debreceni sportklub, a DVSC, ha nem is előkelő helyen, de szerepel a sorban.)
– Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ilyen szavazást erőteljesen befolyásolja a média által sugallt helyzetkép – figyelmeztet Kiss Gábor, hozzátéve: a használt szó ugyanakkor mindig az élet tükre, a kor lenyomata, vagy ahogy Csoóri Sándor költő mondja, „mindegyik szóban ott van a történelem”. Mikor, hol… A francia Liberation című lap tavalyi voksolásán például a Google szó fejezte ki legjobban az elmúlt évtized történelmét.
