Süllyedő hajóval előre
– Optimista vagy pesszimista?
– Azt szoktam mondani, hogy olyan süllyedő hajón ülünk, amely óránkénti száz kilométeres sebességgel rohan előre.
– Mitől süllyed a hajó?
– A múzeumoknak tradicionálisan három feladatuk van: gyűjteménygyarapítás, tudományos feldolgozás, bemutatás. Így sáfárkodik egy-egy intézmény a nemzeti örökség rábízott részével. A ’70-es években kezdődött el az a folyamat, amely során egyre inkább a bemutatás és az ahhoz kapcsolódó közművelődési feladatok kerültek előtérbe. Ma nem az a fő baj, hogy kevés a pénz, hanem a finanszírozás aránytalan hangsúlyai okoznak súlyos károkat. Turisztikai vonzerővé kell válni! Ezt honorálja pályázati források tekintetében az unió, az Új Magyarország fejlesztési program is. Ezért rohanunk előre – szerintem persze inkább a lehetséges források után. Mintha egy múzeum létjogosultságát az bizonyítaná csupán, hogy hány látogatója van. Ezt én a múzeumok lebontásaként értelmezem.
– Súlyos állítás.
– Egy hónapja sincs, hogyátadtuk az új raktárbázisunkat, és korszerűsítettük a meglévőket, így gyűjteményünk szinte teljes egésze kutathatóvá vált. Ez a fontos alapfeladatot szolgáló projekt 240 millió forintba került, de erre nem volt pályázati forrás, úgy kellett rá a pénzt tartalékainkból évek alatt összespórolni. Ettől nem lesz több látogatónk, ez kétségtelen, de e nélkül múzeum sincs. Reprezentatív módon tudjuk bemutatni gazdag képzőművészeti gyűjteményünket, amely többek között Csontváryval, Rippl-Rónaival, Gulácsyval büszkélkedik, ám az anyag tudományos szemmel nézve hiányos, vásárlásra – például aukción – esélyünksincs. Pályázati forrásokból sikerül a múzeumainkat felújítani, de a meglévő gyűjtemény tudományos feldolgozásának hosszú távú szakmai programjai tervezhetetlenek. Az autópálya-építések és más nagyberuházások miatt előtérbe kerültek a régészeti feltárások, amelyekre a beruházások kilenc ezrelékét kell fordítani. Ez nagy pénz, fedezi is a munkát…
– Nem lepődnék meg, ha most jönne egy „ám”…
– Jön is. Bizonyos gyűjteményekben ugyanis a régészeti anyag aránya akár 80-90 százalékossá válhatott. Most zajlanak az építkezések, tehát most kell feltárni a múltat, ezt ostobaság volna vitatni. De lesz-e kapacitás az elképesztő menynyiség feldolgozására? Eközben ráadásul háttérbe szorulnak más korok. Jövőre közintézetté kell alakulnunk, ami egyfelől rugalmasabb gazdálkodást biztosíthat, de – ha jól olvasom a törvényt – vállalkozói jelleg is megjelenik a működésben. Biztosan jól ki van ez találva, de el sem tudom képzelni, hogy mi a fészkes fenéből lesz bevételünk.
– A recept: idegenforgalmat generáló sztárkiállításokat kell létrehozni.
– Kétlem, hogy ez vidékengyakorlattá válhat. Siker volt 1996-ban a Honfoglalás-kiállítás, a közelmúltban a Munkácsy-tárlat, de utána hiába mutattuk be kiváló szakmai színvonalon a nagyközönség számára közérthető Benczúr Gyula munkásságát, a tárlat lényegében megbukott. Ráadásul ez mind hozott anyag volt, ami kétségkívül érték, és szükség is van efféle eseményekre. De hát nem az volna legfontosabb küldetésünk, hogy elsősorban saját régiónk kulturális kincseit mutassuk be? Miért olyan pályán kell fociznunk, amelyen kicsi az esélyünk? Csak ott tudunk a pályázatokon előírt látogatószámnak megfelelni, ahol a múzeum idegenforgalmilag egyébként is frekventált helyen működik. Ilyen Tokaj, Telkibánya, Mezőkövesd és a tavaly áprilisban megnyílt Magyar Nyelv Múzeuma Széphalomban, amelynek 70 ezer vendége volt.
– Mivel tudnak úgy a trendekhez igazodni, hogy a szakma is „jóllakjon”?
– A föld alá épülő miskolciPannon-tenger múzeuma ilyen lesz. Körülbelül 8 millió évvel ezelőtt a tenger eltűntével jött létre a mai Kárpát-medence. Ebből a korból való szenzációs lelet az a mocsári cipruserdő, amelyre 2007-ben bukkantak a bükkábrányi lignitbányában. Köréjük épül a korabeli növény- és állatvilágot bemutató látványos és interaktív tárlat. A tervek készen állnak, jövő év elején mi már kezdhetnénk a munkát, és 2012-ben tervezzük a nyitást – már csak a végső döntésre várunk.
A megyei múzeumi szervezeteket a hatvanas években hozták létre. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatósága az ország egyik legnagyobb múzeumi hálózata, 17 múzeum tartozik irányítása alá.
