Mivel az év végén lejár a mandátuma a filmszakma központi finanszírozó szervezete Grunwalsky Ferenc rendező által eddig vezetett irányító grémiumának, nyár óta keresik az új elnököt. Széles körű tájékozódás után öten kerültek a jelöltek közé: Kőrösi Zoltán mellett Muhi András producer, Tarr Béla rendező, Tolvaly Ferenc író, televíziós szakember és Andrew G. Vajna hollywoodi producer. A múlt hét elején tartott „tesztszavazáson” már a megjelentek túlnyomó része Kőrösi mellett tette le voksát. A tisztség elnyeréséhez azonban valamennyi alapító azonos szavazatára van szükség, rá adásul az államot képviselő kulturális tárca megbízottjának is támogatnia kell a jelöltet. A mostani egységes szakmai álláspont ismeretében nem várható, hogy az OKM akadályokat gördít a kinevezés elé.

Már csak azért sem, mert Kőrösi elfogadott kulturális személyiség a jelenlegi kormány- és ellenzéki oldalon egyaránt. Ámbár az is igaz, amit a Magyar Nemzet állított a közelmúltban, hogy az író „nem a Fidesz jelöltje”. Nem is kell, hogy az legyen. Tudniillik az MMK elnöki posztját – ellentétben például az ORTT-tagsággal – nem pártdelegálás útján töltik be. Tökéletesen elegendő, ha a filmszakma autonóm szervezete vezetőjének személyét maga a szakma jelöli, támogatja. És úgy tűnik, ez a támogatás egyöntetű most. Híreink szerint nemcsak a 25 alapító szervezet, hanem a később alakult filmes tömörülések, pályára lépett fiatal alkotók is elfogadják Kőrösit főkurátornak.

Mindazonáltal az új MMK-elnök legkorábban csak 3-4 hónap múlva léphet hivatalba. Addig tart ugyanis a bejegyzés hivatali eljárása (és hátravan még a kuratóriumi tagok megválasztása is). Kőrösi a hazai irodalmi középnemzedék ismert tagjaként az utóbbi években több, kedveltté vált regényt tett közzé, az MMK-nál pedig forgatókönyvek százainak elbírálásával edzette filmes tapasztalatait (jelenleg a Litera.hu főszerkesztője). Amikor fölkérték az elnökjelöltségre, 12 oldalas dokumentumban foglalta össze, milyen problémákat lát a filmszakmában és a közalapítványnál. Kérdésünkre megjegyezte, a magyar film alapvető gondja, hogy egy-egy alkotást nem kísérnek figyelemmel folyamatosan a forgatókönyvtől a kész műnek a nézőkhöz történő eljutásáig. Súlyos problémával küzd szerinte a forgalmazás, és meg kell teremteni a magyar film és a hazai televíziózás szoros kapcsolatát is. Az új főkurátor úgy véli, a társadalmi-kulturális változások miatt a 17 éve működő filmes közalapítvány átgondolt szervezeti-működési reformra szorul.