– A parlamenti jogalkotási menetrend nem teszi lehetővé, hogy a törvényjavaslatot még az idén megtárgyalják, de arra minden esély megvan, hogy jövő év első fél évében le is záruljon a vita, és a törvény nagyjából fél évkor hatályba is léphessen – tájékoztatta lapunkat Mihályfi László, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) főosztályvezetője.

Ahogy azt korábban megírtuk, a törvény fontos eleme, hogy a világörökségi helyszínekre kezelési tervet kell készíteni, amely pontosan lefekteti, hogy milyen helyrajzi számokra terjed ki a védettség, ott mit lehet megtenni és mit nem.

Ha igaz, a budapesti épületromboláshoz és a szerencsi szalmaerőműhöz hasonló kezdeményezések nem fordulhatnak elő a jövőben. Újdonság, hogy mind a nyolc helyszínen önálló világörökségi ügynökség jön létre, általában két munkatárssal, akiket pályázaton választanak ki. A jövőben ők személyesítik meg az állam felé az adott területet. Mindenért ők felelnek, egyeztetnek, tárgyalnak, és ők pályáznak hazai és uniós forrásokra. A tervek szerint a központi költségvetésben elkülönítenének egy összeget a világörökségi helyszínek karbantartására, fejlesztésére. Ezt a forrást nem fejpénzként osztanák ki, hanem pályázati úton nyerhetnék el.

Mihályfi László szerint az OKM költségvetésében biztosított a törvényhez készített hatásvizsgálat alapján minimálisan szükséges évi 400 millió forintnyi forrás időarányos része. Ugyanakkor a forrás – egyelőre, a törvény tényleges megszületéséig – más költségvetési törvényi soron belül, részfeladatként van nyilvántartva.

Azaz, ha lesz törvény, lesz pluszforrás is a helyszínekre. Ha nem, akkor Hollókő, Pannonhalma és a többi kuriózum helyzete mit sem javul.