A BBS nem csupán a Kádár kor egyetlen alternatív filmes műhelye volt, hanem egy neoavantgárd művészeti közösség is. Ezt emelte ki a kiállítás kurátora, Páldi Lívia, hozzátéve, ne várjunk enciklopédikus, időrendben haladó bemutatót. A termekben azokat a művészeti, emberi „együttállásokat”, hatásokat villantja föl, amelyeket ő tart fontosnak. A bemutató tehát töredékekből összeálló egyéni olvasata a BBS­történetnek.

Kezdve egy „kortérképpel” a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek Budapestjének alternatív közösségi tereiről. Klubokról és kocsmákról, ahol BBS­filmeket vetítettek, vagy ahol az alkotók gyakran megfordultak. Ez bővül 13 nagy falra, amelyeken utcák, lakásbelsők, arcok tűnnek föl. És korabeli otthoni könyvtári polcok fölnagyított képei. Ezekről megtudhatjuk egyebek között, hogy Kádár János pártfőtitkár a bűnregények kedvelője volt… Rengeteg fotó, portré és életkép, filmrészlet. Az alapítókat képviselő Sára Sándor, Gaál István munkáitól Dobos Gábor albumának darabjaiig és tovább. Utóbbi a BBS tagjai, köztük Háy Ágnes, Najmányi László, Hajas Tibor, Wahorn András, Erdély Miklós, Dobai Péter kedvelt operatőre és dokumentátora. Fényképezte a többi között Halász Péter lakásszínházi társulatának Don Giovanni­előadását, Erdély Álommásolat című, betiltott filmjét. Nyilvánvaló tehetsége ellenére háromszor is eltanácsolták a főiskoláról, „bűnéül” róva föl, hogy testvére, a táncdalénekes Dobos Attila „diszszidált”. Nem egyedüli félresiklott sors ezen a kiállításon. Itt van a Krúdy­regény alapján készült, a tiszaeszlári vérvádról szóló, ugyancsak betiltott Erdély­film, a Verzió dokumentációja is. Amelyben ifj. Rajk László játssza a manipuláló csendbiztost. Vagy a korabeli „kultúrharc” lenyomataként a meghiúsult dombóvári munkásszobor­állítás filmjének, Szalai Györgyi–Vitézy László Leleplezésének iratanyaga. (Mellesleg, vajon ki forgat mai „kultúrharcokról”? És ki tűzné a produkciót műsorra?)

Nemcsak a dokumentá ciók, a filmek is láthatók. A BBS Alapítvány és a Nemzeti filmarchívum szervezésében minden délután vetítenek a Műcsarnok apszisából. Csütörtök esténként élő programok, találkozók lesznek. A mellékhajóban levő számítógépeken 200 digitalizált BBS­film látható. Egyelőre csak a kiállítás ideje alatt, mert a világhálós hozzáférést nem sikerült megoldani.

Ami nagyobb baj, hogy e művek jogai nem kerülnek át a Nemzeti Filmarchívumba, mert nem állami, hanem alapítványi tulajdonban vannak. A BBS Alapítvány azonban hamarosan megszűnik. Jogászok törik a fejüket a megoldáson. A Magyar Telekom és a Brókernet jóvoltából viszont elindul egy DVD­sorozat: az első lemezen Kézdi-Kovács, Sára, Szabó, Rózsa, továbbá Novák Márk, Gábor Pál, Elek Judit, Kardos Ferenc BBS­ben készült művei jelennek meg.

Fél évszázad emlékei