Adóprésben a kultúra
– Nehéz volna a veszteséget egyteljes évre előre megbecsülni. Ami biztos, hogy idén októberben és novemberben a Vígszínházban beváltott utalványok értéke 17 millió forint volt, ami e kéthavi teljes bevételünk 13-15 százaléka – mondja a Szent István körúti teátrum gazdasági igazgatója, Lázár Egon. Vagyis egy évadban akár 80-90 millió is befolyhat a kasszájukba abból, hogy a munkáltatók a fizetés egy részét nem bérként, hanem kultúrabónuszokkal fizetik ki.
De mielőtt továbblépnénk, tisztázzuk, mit is tesznek ilyenkor a vállalatok: kiválasztják a béren felül adható juttatások három lehetséges verziója közül azt, amely alapján elismervényeket vásárolhatnak, jellemzően az egyik nagy hazai utalványkibocsátótól, a Sodexo Passtól, az Accor Servicestól vagy a Le Cheque Dejeuner-től (Cadhoc). Ezek a piacvezetők minden tétel után 1-2,5 százalék jutalékot számolnak föl a munkáltatóknak, amikor pedig a színházak visszaváltják náluk az utalványokat, további 3-5 százalék hasznot levesznek. (Nem nehéz kiszámolni, mekkora nyereség ez a hazai 300 milliárdos piacon.)
Nincs ma azonban olyan jogszabály Magyarországon, amely előírná, hogy a béren felüli juttatásokat papírbon formájában kell kiadni. A vállalat megteheti azt is, hogy maga veszi meg a színház- vagy koncertjegyeket, és adja a dolgozóinak. Ahogy annak sincs akadálya, hogy a munkavállaló elmenjen az előadásra, utána pedig a munkáltatója nevére számlát kérjen.
– Ezeket a lehetőségeketgyakran összekeverik a cafeteriának nevezett rendszerrel, ami a törvény adta három lehetőség közül a legszabadabb – magyarázza a Gordon & Webster Tanácsadó és Befektetési Zrt. vezető tanácsadója, Crespo Zsuzsanna. Mint mondja, a béren felüli juttatásoknak ezt a verzióját azért nevezték el cafeteriának, mert a munkavállaló pont úgy szemezgethet a lehetőségek közül, mint egy kávéházi étlapról. Választhat többek között kultúrautalványt.
– Jól is működött ezek rendszere mindaddig, amíg a színházra, koncertre, kiállításra váltható bonokat nem lehetett úton-útfélen fölhasználni, csak állami és önkormányzati fenntartású kulturális intézményekben – magyarázza Róna András ügyvéd, a Jegysm.hu nevű on line jegyértékesítő rendszer alapítója. Cége annyiban kezeli a piacvezetőktől eltérően a cafeteriában nyújtható kulturális juttatásokat, hogy papíralapú utalvány helyett a bónusz a munkavállaló náluk nyilvántartott online egyenlegében jelenik meg. Ez a szolgáltató pedig sem a munkáltatót, sem a dolgozóját nem terheli kezelési költséggel. – Ott kezdett el elromlani a kultúrautalványok szisztémája, amikor a prágai Madonna-koncertre ugyanúgy lehetett már ilyen csekkel befizetni, mint a Műcsarnokba. Úgy láthatták a döntéshozók, hogy a rendszer nem tölti be eredeti funkcióját: azt, hogy az állam a neki fontos szektorokat magántőke bevonásával támogatja. Mégpedig úgy, hogy az adóforintokból működő színházakban, múzeumokban elkölthető pénzt teszi adómentessé. Az elmúlt években tényleg elszaporodtak a beváltási lehetőségek, ám erre nem az a megoldás, hogy az adómentességet szüntetik meg – érvel Róna–, hanem, hogy a bónuszok felhasználási körét visszaszűkítik az eredetire.
Mert mi várható így, hogy a kultúrautalványok nyakába az szja-törvény 2010. január 1-jétől 97,8 százalékos adóterhet varr? – Nálunk konkrétan az, hogy 119 ügyfelünkből jövőre egy sem vesz és oszt a vállalaton belül ilyen utalványokat – mondja Crespo Zsuzsanna. – A cafeteriában ugyan benne marad ez a lehetőség, de csak az üdülési csekkbe olvasztva. Ez pedig, ismerve a magyar viszonyokat, azt fogja eredményezni, hogy az átlag munkavállaló, aki legfeljebb évi 73 500 forint értékben kaphat (magának és közeli hozzátartozóinak) üdülési csekket, a legkisebb eséllyel fogja ezt tárlatra, hangversenyre vagy színházi premierre költeni. Sokkal inkább szállásra és strandbelépőre.
A Szépművészeti Múzeum idei szezonjában a belépti díjak 4 százalékát kultúracsekkekkel fizették ki. Az intézmény most joggal tart attól, hogy a tárlataikat csakis utalvánnyal látogatóktól jövőre elbúcsúzhat. Ez a közönségréteg eddig sem adott és feltehetően ezután sem fog (tudni) készpénzt adni a jegyekért. Ugyanezért aggódik a Cinema City mozihálózat marketingigazgatója, Buda Andrea. Pláne, hogy náluk a tavalyinál az idei szezonban jóval több volt a kultúracsekkel fizető.
– És akkor még nem beszéltünk arról az EU-konformnak nem nevezhető megoldásról, hogy a kultúrautalványokat januártól magába szippantó üdülési csekkeket továbbra is csak az 5–7,5 százalékos jutalékkal dolgozó Nemzeti Üdülési Szolgálatnál lehet beszerezni – magyarázza Crespo Zsuzsanna.
Talán nem véletlen, hogy több hazai kultúraszolgáltatónál is tudni vélik: az új szabályozás mögött nem pénzügyigazdasági, és végképp nem kulturális szempontok rejlenek. Nyers politikai érdekek inkább.
