A mostani ötvenes generációt gyakorlatilag kizárták a színházvezetés lehetőségéből. A budapesti teátrumok javában minimum húsz éve ugyanazok a direktorok. Vidéken viszont jelentős volt a változás, igaz, sokszor a politikai megbízhatóság bizonyult a legerősebb szempontnak. Az előadó-művészeti törvény megszületésével azt hallottuk, átláthatóbb, politikamentes lesz a direktorválasztás. Ez már akkor is nehezen hihetőnek tűnt. Az indok az volt: az eddiginél még szakavatottabb szakmai kuratórium tesz javaslatot a fenntartónak az alkalmas személyre.

Jelenet a Budapesti Kamaraszínház Mindenkit megnyúzunk című előadásából

Most négy budapesti és két vidéki színház élére keresnek vezetőt. A fenntartó kiírta a pályázatot, összeállt a szakmai zsűri, ebbe delegált négy tagot az előadó-művészeti tanács. Erre például a kulturális minisztériumhoz (Pesti Magyar Színház) vagy a Nemzeti Vagyonkezelőhöz (Budapesti Kamaraszínház Nonprofit Kht. és a Játékszín Nonprofit Kht.) tartozó színházaknál nem lenne szükség. Ezekre nem vonatkozik ugyanis az előadó-művészeti törvény, csak az önkormányzati fenntartásúakra. A jogszabálynak egy fontos részét viszont nem tartották szem előtt: azt, hogy az előző igazgató mandátumának lejárta előtt fél évvel kell a pályázatot kiírni.

Persze szakmai javaslattevő grémiumra mindig szükség van. De miféle szakmai javaslatról lehet beszélni, ha például az előadó-művészeti tanács négy tagjának ugyanolyan szavazati lehetősége van, mint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két delegáltjának (mint a fenntartó képviselőinek)?

A hatvannégy éves Szűcs Miklós 1990 óta vezeti a Józsefvárosi Színházat, majd az ebből alakult - ma már három játszóhelyes - Budapesti Kamaraszínházat. Az igazgatói pályázatra négyen jelentkeztek: Szűcs mellett a tatabányai főrendező Novák Eszter, a díszlettervező Horgas Péter és Korcsmáros György, a Győri Nemzeti Színház korábban leváltott igazgatója, a miskolci színház rendezője. A szakmai grémium kétszer is összeült megtárgyalni a pályázatokat, bár egyszer sem hallgatta meg a jelölteket. A kiíró ennek ellenére öt oldalban maximalizálta a beadandó írás terjedelmét: állítólag azért, hogy a grémium mindegyik pályázatot el tudja olvasni.

Na de minek ült össze kétszer a bizottság? Azért, mert az első ülés jegyzőkönyvét két rendező nem írta alá: Kovalik Balázs és Vidnyánszky Attila. Hogy miért, arról - a titoktartási kötelezettség miatt - senki sem nyilatkozik. A novemberi kör után a kiíró eredménytelenné akarta nyilvánítani a pályázatot. A pályamunkák közül a legtöbben Szűcs Miklósét támogatták ugyanis, de a direktor - a törvény szerinti - szakirányú felsőfokú végzettséggel nem rendelkezik. Csak a jogi állásfoglalás után derült ki, hogy bölcsészdiplomája is megfelelő és szakirányú.

A második ülésen, amelyre Vidnyánszky Attila nem ment el - mint az MNV Zrt. honlapján lévő jegyzőkönyvkivonatban olvasható - 7:1 arányban Szűcsöt hozták ki győztesnek a bizottság tagjai. Mivel több jelöltre is lehetett voksolni, Novák Eszter mellett hárman, Horgas mellett ketten szavaztak.

A Játékszín igazgatói pályázatára is négyen jelentkeztek. Úgy hírlett, több támogatója is akadt a kortárs színházban gondolkodó, harminchat éves Mattyasovszky Bencének, a Katona József Színház ügyvezető igazgatójának. A szakmai bizottság a jelenlegi direktor, a bulvár vonalat követő Balázsovits Lajos mellett tette le voksát. Annak ellenére, hogy több színházi alkotó szerint a Kamaraszínház stúdióterei és a Játékszín is alkalmas lenne a kísérletezésre, itt lehetne kinevelni a színházak jövőbeli igazgatóit.

Mivel ezek a pályázatok már lezártnak tekinthetők, a fiatalabb generáció így már csak a Pesti Magyar Színházén rúghat labdába. A nemrég elhunyt igazgató, Iglódi István a társulatot legszívesebben Őze Áronnak adta volna át, a fenntartó viszont a korábbi székesfehérvári igazgatót, Szurdi Miklóst támogatja. (A teátrum mostanság a Szurdi idején véghezvitt felújítás rossz minősége miatt szerepel a lapokban.) A hírek szerint a szakmai bizottság először rangsort állított fel: Őze szerepelt az élen, őt követte Bagó Bertalan rendező, Bodolay Géza, a kecskeméti színház korábbi igazgatója, jelenleg a szegedi prózai tagozat vezetője, valamint Szurdi. A meghallgatáson a legtöbben Őzét támogatták. A döntés most Hiller István kulturális miniszter kezében van.

Információnk szerint a Mikroszkóp Színpad vezetésére Verebes István a legesélyesebb, ő venné át Sas József helyét a fővárosi fenntartású színházban, bár a szakmai bizottság Straub Dezső pályázatát is támogatja. Döntés a jövő héten várható a fővárosi közgyűlésben. A szeptemberben elhunyt direktor, Bujtor István veszprémi helyére november végén írtak ki pályázatot, míg Zalaegerszegen a jelenlegi irodalmi vezető, Tucsni András és Besenczi Árpád színész közül választ a grémium.

Hogy a testület melyikük mellett dönt, egyelőre nem tudni. Az viszont nyilvánvaló, hogy a Hevesi Sándor Színház művészeinek és dolgozóinak többsége, sőt a felkért szakmai kollégium is a jelenlegi irodalmi vezető, Tucsni András pályázatát támogatta az egerszegi polgármester által preferált Besencziével szemben. Utóbbit nemcsak a városvezető látna szívesen a Hevesi élén, de a helyi kulturális bizottság többsége is. A színház művészei petícióban tettek hitet Tucsni mellett, amelyet december 17-ig, a döntés napjáig minden előadás után fölolvasnak. Az "aggódó irat"-ban a többségi kívánság figyelembevételére kérik a hatalom birtokosait. Talán beszédes tény, hogy kritikusunk éppen Gogol "hatalomdarabja", A revizor egyik előadásán találkozott a furcsa performansszal.