A most megjelent harmadik album a 2008-as év egyik nagy durranása volt Franciaországban - nálunk azonban máris akadnak, akik botrányosnak tartják még az alapját adó ötletet is. Vagyis azt, hogy Antoine de Saint-Exupéry klasszikusát, a Kis Herceget valaki képregényre, erre az "analfabétákat célzó" médiumra adaptálja.

Pedig úgy tűnik, Sfar műve a képregény több nagy (persze itthon még mindig ismeretlen) erényét is csillogtatja - így például az adaptáció nála nem az ismert irodalmi alkotás közönséges képre fordítását jelenti, hanem bátor továbbgondolás, izgalmas asszociációkra nyíló lehetőség. Nem "könnyű emésztésre készíti elő" Saint-Exupéry munkáját, hanem új, és helyenként egészen meghökkentő utakat nyit benne. (Mellesleg jól mutatja a képregény franciaországi presztízsét, hogy Sfart maguk Saint-Exupéry örökösei kérték fel a munkára.)

- Nagyon sok képregény-alapmű megjelent itthon (Watchman, Sandman stb.), de ennél fontosabbnak tartom, hogy mostanában a legnépszerűbb ázsiai, amerikai, illetve francia művek már nem sokkal az eredeti megjelenésük után magyarul is kaphatók. Kezdünk szinkronba kerülni a világgal. Ez egyébként nagyon fontos a magyar alkotók számára is, akik így egyre inkább bekapcsolódhatnak a képregényvilág vérkeringésébe - mondja Tóth H. József, a Kis Hercegadaptációt megjelentető Vad Virágok Könyvműhely vezetője.

Ha a hazai képregénykritika, nem lévén, nem is fogja szétcincálni Sfar művét, a 2009-ben Márciusi Ifjak Díjat kapott költő-műfordító Dunajcsik Mátyás - egyébként remek - fordítása még lehet beszéd- és vitatéma. Annak ellenére ugyanis, hogy az eredeti mű számtalan helyen szó szerint veszi át Saint-Exupéry mondatait, a magyar változat nem Rónay György mindenki számára ismerős fordítói megoldásaival dolgozik, hanem teljesen új magyar szöveget tartalmaz.

A kis herceg