Patakpart a Ráday utcában
A Ráday utca karrierjének alakulásában döntő szerepet játszott egy évtizede az az önkormányzati döntés, hogy a megürülő üzlethelyiségeket a piaci ár alatt adják bérbe vendéglátósoknak, kulturális vállalkozóknak. Hogy máig hány kiskocsma, vendéglő, pub és még ki tudja, miféle hasonló intézmény költözött a Kálvin teret a Boráros térrel összekötő utcába, nehezen lehetne összeszámolni. Sok. Lassan az ide települt kulturális műhelyek fölsorolása sem könnyű. Mert itt található - egyebek között - több mint tíz galéria, három stúdiószínház (Pinceszínház, Stúdió K és a Sanyi és Aranka Színház); két komoly filmesközpont (DocuArt, Filmesház); a Ráday Könyvesház, az ide átköltözött Goethe Intézet az elmaradhatatlan Eckermann Kávéházzal. No, és a régebbiek közül a Református Egyház Ráday-gyűjteménye, a helytörténeti gyűjtemény, továbbá az Ybl-féle Bakáts téri katolikus templom, amely színvonalas koncertek gyakori színhelye is.
Orbán György, a Könyvesház tulajdonos-vezetője hozzáteszi: más kerületekben nyíltan mondják: modellnek tekintik a Ráday "Kultuccát". Ilyen elképzelésekről hallani az egykor híres Hadik Kávéházat hamarosan újra magában foglaló budai Bartók Béla út vagy a pesti Király utca fejlesztése kapcsán, a nyolcadik kerületi Magdolna-program és a Mikszáth tér ürügyén, illetve a Vígszínháztól a Kálvin térig vezető belvárosi főutca létrejötte apropóján is. Gegesy Ferenc, Ferencváros polgármestere megjegyzi: ha a kerület ezekután versenyben akar maradni, térben, kínálatban egyaránt fokozni kell a "Kultucca" vonzerejét.
Ennek érdekében írták ki azt a hallgatói ötletpályázatot, amelynek díjkiosztóját csütörtökön tartották, és a legjobb anyagokból kiállítás is nyílt. A pályázatkiíró és -bíráló szakmai grémiumokat összefogó Orbán igen elégedetten állapítja meg, hogy 34 érvényes pályamű érkezett a Moholy-Nagy Művészeti, a Budapesti Műszaki, a Corvinus, továbbá a győri Széchenyi István Egyetemről. Egy-egy első díjat nyert a Corvinus Egyetem Tájépítész-mérnök Karának két hallgatója.
Egyikük, a 23 éves Angyal Andrea úgy véli, népszerűsíteni kellene Belső-Ferencváros több, különféle építészeti stílust képviselő értékes épületét. Pályázata szerint tájékoztató füzetben, térburkolatokon, kihelyezett táblákon lehetne útvonalakat ajánlani az érdeklődőknek, amelyeken elérhetik ezeket. A másik javaslat: a Ferenc körút és a Duna-part között átjárhatóvá kellene tenni a városrészt passzázsok kialakításával, belső udvarok megnyitásával. Az új terek némelyike kulturális események helyszíne is lehet. A másik első díjas, a 29 éves Frischmann Judit egyrészt a magyar innovációt jelképező Rubik-kockára, illetve könyvre emlékeztető térformákat, utcabútorokat, növényzetből kialakított "ökoszobrokat" helyezne ki, és hangcsillapításra is alkalmas tetőket rakna a "Kultucca" vendéglőinek teraszai fölé. Emellett utcai vízfolyást, "patakot" is elképzelt, amelynek partján padok helyezkednek el hívogatón. Jellemző, hogy a pályázatírók zöme kitiltaná a motor hajtotta járműveket a "Kultuccából".
E kettőn kívül a kerület még három pályaművet megvásárolt, tíznek szerzőit pedig költségtérítésben részesítette. Számos fölmerült ötletet tartanak megvalósíthatónak, ahogy az idő engedi. Gegesy polgármester szerint egyelőre gátat szab a szűkös büdzsé, de valamit már jövőre láthatóvá kell tenni belőlük.
