HÉT PRAKTIKUS TANÁCS:

1. Földlabdás fenyőket faiskolákban keressünk!

2. Hogy biztosan megmaradjon fenyőfánk, négy-hat éves növényt válasszunk, aminek a magassága maximum egy-másfél méter. Ezen növények földlabdája átlagos nagyságú, súlya 12–25 kg közötti.

3.Vásárlás vagy kölcsönzés előtt vizsgáljuk meg alaposan a kiválasztott fenyőt! Simítsuk végig ágait! Ha túl sok levél marad a kezünkben, keressünk másikat! Nézzük meg, nincsenek-e rajta furcsa színű részek, barnult ágak! Győződjünk meg arról, hogy a kiszemelt fa gyökerei épségben vannak-e! A hálóba kötött lombú fenyőknél érdemes a háló lehúzásával meggyőződni a fa formájáról is.

4. A már megvásárolt földlabdás fenyőt minél később vigyük be a lakásba és csak rövid ideig – 10-14 napig – tartsuk bent. Szentestéig kertben,erkélyen vagy folyosón helyezzük egy nagyobb tálba, vödörbe, amiben nem borul fel, és kényelmesen kaphat vizet. Az sem rossz, ha a földlabdánál legalább kétszer nagyobb edénybe már ekkor elültetjük a növényt. A földlabda alá és mellé öntsünk virágföldet! Beültetés után alaposan öntözzük meg, a lakásban viszont már csak mértékkel, kétnaponta nedvesítsük földjét. A szobában a levegő páratartalmának növelésével biztosíthatunk jobb körülményeket. Elhelyezése a fűtőtesttől minél távolabb.

5. Ünnepek után, kiültetés előtt semmiképp sem szabad fenyőnket rögtön a szabadba vinni. Fontos a hőmérsékleti átmenet biztosítása, mivel a beindulófélben levő hajtásoknak újból nyugalmi állapotba kell kerülniük. Vigyük fánkat a lakásból egy 0–5 °C hőmérsékletű helyiségbe! Leveleit permetezzük be vízzel, és győződjünk meg arról, hogy nedves-e a földje. 12-15 nap múlva tehetjük ki a szabadba, de ha fagyos a talaj, akkor várhatunk az ültetéssel tavaszig. Ha januárban szeretnénk kiültetni, és a talaj nem fagyott, akkor törjük fel a talajt, és keverjük össze tőzeggel, kerti komposzttal, levéltrágyával. Az ültetőgödör olyan mély legyen, hogy a gyökérnek minden szála a föld alá kerüljön, a fa gyökérnyaka a felszínnel egy szintbe kerüljön. Lehetőség szerint a fa körül a talajt fakéreggel, lombbal vagy ágnyesedékkel takarjuk le, hogy a földje tovább nedves maradjon. Ültetést követően a fának sok vízre van szüksége, így alaposan és gyakran kell öntözni – főleg nyáron.

6. Az ültetés helyének kiválasztásánál figyelembe kell venni a fenyő várható méretét. A lucfenyő például, miután az első tíz évben csak másfél méteresre nő, hirtelen növésnek indul és elérheti a 25 méteres magasságot is.

7. A kertészetekben bérelhető cserepes fenyőt január 2. és 10. között válthatjuk vissza.

FEKETEFENYŐ

Nevét tűinek szokatlanul sötét színéről kapta. Bár megjelenése eltér a hagyományos karácsonyfákétól (tojásdad alakú), de olcsó, és tűi a legszárazabb szobákban sem peregnek le. Igazán szép egyedet ugyan nehéz kiválasztani belőle, de mindenért kárpótol illata.

Ár: 2500 Ft/m

ERDEIFENYŐ

Sűrű, kemény, 5-7 cm-es tűlevelei kettesével nőnek az ágakon. Leveleit csak egy idő után hullajtja. Alakja kevésbé formás, mint a lucfenyőé.

LUCFENYŐ

Egy-két centiméteres sötétzöld, kemény tűlevelei a hosszú hajtásokon szórtan állnak. Vágott fenyőként leveleit hamar lehullajtja. Mivel a páradús környezetet kedveli, száraz levegőjű lakásokban vízzel töltött karácsonyfatalpba állítják, hogy megelőzzék hullását. Jellegzetes fenyőillata az ünnep része.

Ár: 2000 Ft/m

EZÜSTFENYŐ

A szabályos kúp alakú fenyő tűlevelei ezüstös színűek. Erős ágait nagyon jól lehet díszíteni. Vágott fenyőként tartósabb, mint a közönséges luc.

Ár: 3500-4000 Ft/m

NORDMANN VAGY KAUKÁZUSI JEGENYEFENYŐ

Nevét nem Normandiáról, hanem Alexander Nordmann finn botanikusról kapta – szabályos kúp alakú fenyőféle. Fényes, sötétzöld, puha levelei a meleg szobában sem hullanak le.

Ár: 5-6000 Ft/m

DUGLÁSZFENYŐ

Nevét D. Douglas skót botanikusról kapta, aki Kanadában fedezte fel a fajt. Koronája széles kúp alakú, ágai vízszintesen állnak. Hajlékony, puha tapintású, csillogó levelei összedörzsölve narancsra emlékeztetnek.