Adatmentés salsával
Amikor Kürti Sándor és testvére, Kürti János 1989-ben megalapították a részvénytársaság elődjét, nem gondolhattak arra, hogy egyszer majd világhírűvé válnak, és célszerűbb lenne a külföldiek számára is könnyen kiejthető cégnevet választani. Ma már ez szóba sem jöhet, a Kürt név olyan branddé vált, amelyet botorság lenne lecserélni.
A most 62 éves Kürti Sándor nevét határainkon túl valószínűleg még jobban ismerik, mint idehaza. Ez még akkor is igaz, ha szakmai elismeréseket Magyarországon is kapott - átvehetett már Széchenyi-díjat, Gábor Dénes-díjat meg Év üzletembere díjat is. Külföldi sikerei közül kiemelkedik, hogy 2005-ben a Világ Üzletembereinek Akadémiája tagjává választották.
Amit Kürti Sándor és az általa vezetett szakemberek végeznek, az valójában informatikai katasztrófaelhárítás, azaz a számítógépről valamilyen okból elveszett adatoknak a mentése, helyreállítása.
- Eredetileg nem erre szövetkeztünk a munkatársaimmal, amikor létrehoztuk a céget - mondja Kürti Sándor. - A Cocom-lista idején nem lehetett Nyugatról szabadon behozni az országba számítógépeket, így a már meglévő hazai géppark javítása sokáig biztos piacnak tűnt. Aztán ez az egyik pillanatról a másikra összeomlott, mi viszont a javításon kívül csak egy dologhoz értettünk, az adatmentéshez. Jókor voltunk jó helyen: az akkori helyzeti előnyünket kihasználva sikerült egy nagy szeletet kihasítanunk a tortából.
Bár a Kürt Zrt.-t ma már a világ legjobb informatikai vállalkozásai között tartják számon, a tevékenységük jelentős része nem is köthető az informatikához.
- Mi valójában nem bitekkel dolgozunk, hanem mágneses jelekkel, éppen ezért elsősorban fizikusokat, kémikusokat, finommechanikai műszerészeket alkalmazunk - mondja Kürti Sándor. - Minket nem maga a digitális adat érdekel, hanem az az adathordozó, ami valamilyen fizikai vagy kémiai sérülést szenvedett. Mi arra vagyunk képesek, hogy ezekből a sérült berendezésekből előcsalogassuk az analóg jeleket.
A világhírhez egyébként nem kellett sok, csak néhány bravúros adatmentés. A Kürt Zrt. mentette meg például a kilencvenes években a leégett Hungexpo teljes számítógépes adatbázisát, de dolgoztak a NASA-nak, az Interpolnak, és jelentős segítséget nyújtottak az USA-nak is a 2001. szeptember 11-i merénylet után. Az így szerzett reputáció tette lehetővé, hogy a Kürt Zrt.-nek húsz éven át egyetlen fillért sem kellett reklámra költenie.
Jött az magától.
- Amikor a cégről nagy cikkek jelentek meg a Business Weekben, a Guardianben vagy a Financial Timesban, utána hónapokig érzékelhetően meglódultak a külföldi megrendelések - mondja Kürti Sándor. - Az sem rossz ajánlólevél, ha valakit a
NASA irányít hozzánk, mondván, ezek a magyarok bármire képesek.
Pedig a nagy dobásoknak csak a töredéke kerül nyilvánosságra. Mivel ezen a területen a bizalom a legfőbb követelmény, így csak azokról a fantasztikus adatmentésekről szivárognak ki hírek, amelyekről maguk a kuncsaftok nyilatkoznak.
- Érthető módon például a bankok nem teszik ki az ablakba, ha bármi problémájuk akadt az ügyfeleik adatainak kezelésével, hiszen az súlyos bizalomvesztéshez vezetne. Ugyanakkor tény az is, hogy éppen a pénzintézetek, valamint a legnagyobb szoftverfejlesztő cégek áldoznak legtöbbet a megelőzésre. Ma már a Kürt Zrt. bevételeinek csupán a húsz százaléka származik az adatmentésekből, a megrendelések nagy része az informatikai biztonsági rendszerek kiépítésére, üzemeltetésére és fejlesztésére vonatkozik.
Ahogy a nagy sikerek többsége titokban marad, éppúgy a bukások sem kapnak nyilvánosságot. Pedig mindennapos eset, hogy a világ nagy adatmentő cégei egymáshoz küldözgetik az ügyfeleket, ha nekik valamiért nem sikerült megoldani egy adott problémát.
- A kulcstényező az idő - magyarázza Kürti Sándor. - A megoldható problémák nyitjára előbb-utóbb mindenképp rájönnénk, de egy kuncsaftnak nem mondhatom azt, hogy jöjjön vissza egy hét múlva, addigra majd kitalálunk valamit. Csak akkor vállalunk el egy ügyet, ha biztosak vagyunk abban, hogy nagyon gyorsan meg tudjuk oldani. Ez persze azt is jelenti: ha hajnali egykor befut egy adatvesztéssel kapcsolatos segítségkérés, akkor reggel hétre készen kell lennünk az adatmentéssel.
Kürti Sándor első generációs vállalkozó, szerény sorból érkezve vált tehetős emberré, és ez nagyban meghatározza a pénzhez való viszonyát. Persze nem él aszkéta módjára, de nem is költ semmi olyanra, amit haszontalannak tart. Megtehetné például, hogy kétévente lecserélje az autóját, de nem teszi.
- Harminchat évesen lett először saját autóm, egy Trabant. Tudom értékelni, mit jelent egy kocsi. Most egy hatéves Volvóval járok, és még legalább négy évig fogom használni. Belaktam, megszerettem, családtaggá vált.
Azt Kürti Sándor is elismeri, hogy a gyermekei számára nagyobb feladat a pénzhez való helyes viszony megtalálása, hiszen ők beleszülettek a jólétbe. Az idősebbik fia egyébként a saját tanácsadó cégét vezeti, kisebbik fia még egyetemista, mérnöknek készül. Számukra főként személyes példaadással próbál mintát adni felelősségtudatból, szociális érzékenységből. Például azzal, hogy a Kürt Zrt. két közhasznú alapítványt tart fenn: az egyik egy magángimnáziumot működtet, a másik pedig roma származású fiatalok tanulását segíti a veszprémi egyetemen.
Ritkaságnak számít, ha valaki ötven fölött talál magának olyan elfoglaltságot, ami meghatározó lesz az életében. Kürti Sándorral éppen ez történt. Alig néhány éve ugyanis szenvedélyes táncos vált belőle.
- A feleségemmel, akivel negyven éve élünk együtt, egy utazásunk során Rio de Janeiróban megdöbbentünk, mit jelent a braziloknak a tánc. Számukra ez egy életforma, a kommunikáció alapvető eszköze. Amikor hazajöttünk, úgy döntöttünk, hogy mi is megtanulunk táncolni. Hosszú évekbe telt, amíg minden szépségét felfedezhettük. Úgy alakítottuk az életünket a feleségemmel, hogy hetente legalább egyszer eljárunk táncolni. A legutóbb például nyolc órán keresztül salsáztunk. Valószínűleg azért szerettem meg a táncot, mert hasonló élményt nyújt, mint a munkám: csodálatos harmóniát, az együttműködés magas iskoláját.
