A döntés szerint a hazai és határon túli magyar könyvkiadók az elmúlt három évben elkészült köteteikkel pályázhatnak az NKA-nál, ahol a könyvtári szakkollégium által létrehozott szakértői testület választ ki ezer címet. E listáról rendelhet tetszés szerint az előre kijelölt mintegy hatszáz nyilvános könyvtár (ez a hazai könyvtári hálózat fele). A listát fokozatosan frissítik, hogy a könyvtárlátogatók az új műveket ismerhessék meg. Harsányi leszögezte: nem a könyvtáraknak járó eddigi könyvbeszerzési támogatásokat akarják kiváltani, a bibliotékákat fenntartók erre tekintettel nem csökkenthetik eddigi kereteiket.

A hazai könyvtári hálózat jelenleg mintegy hatmilliárd forintot költ dokumentumok beszerzésére, ebből több mint hárommilliárd megy el könyvekre. Ez azt jelenti - ha az összeg valóban nem csökken -, hogy a Márai-program révén évente harmadával növekedhet a látogatókra költött öszszeg, ennyivel több könyv lesz a bibliotékákban. Az új mecenatúra a kortárs magyar szépirodalmat, ismeretterjesztő- tudományos és szakkönyveket, gyerek- és ifjúsági műveket részesíti előnyben. Népszerű szórakoztató könyveket, lektűröket és tankönyveket nem fognak fölvenni a listára.

Januárban pályáztatják meg először a kiadókat, és az elképzelések szerint a jövő évi könyvhét előtt már kölcsönözni lehet az új állományt. Nyáron és a karácsony előtti könyvvásár idején újabb pályázatot hirdetnek. Hosszas vita után sem dőlt még el néhány fontos technikai kérdés. Például, hogy a könyvtárak közvetlenül megkapják-e a rájuk eső beszerzési összeget, vagy azt egy bonyolító céghez utalják, ahol összegyűjtik a rendeléseket, és továbbítják a köteteket a könyvtárakhoz. Arról viszont határoztak, hogy a fogyasztói ár hatvan százalékánál magasabb árajánlatot nem fogadnak el a kiadóktól (vagyis nem lesz kereskedelmi árrés). Így az egymilliárd forintnál valójában nagyobb értékű könyvállományt lehet eljuttatni az olvasókhoz.