Gazdagsági válság
A divatmogul, Yves Saint Laurent hagyatékát árverező aukciósház, a Christie’s százmilliárd forintnyi eurót „kalapált össze” idén tavasszal: a kollekcióban többek között Matisse, Duchamp, Mondrian és de Chirico alkotásai szerepeltek. A műkincspiacot is érintő, világméretű gazdasági válságövezetben szenzációról beszéltek a szakemberek, akár csak májusban, amikor két Picassoképet ütött le a ház majd’ ötmilliárd forintnyi euróért. A rivális Sotheby’s a napokban mintegy 33 milliárd forintnyi dollárbevétellel büszkélkedett impresszionista és modern műveket kínáló New York-i aukcióján.
– A kiemelkedő mű szinte válságfüggetlen – magyarázza a rendkívüli eladások okát Bagyó Anna művészeti tanácsadó, és hozzáteszi, a novemberi árverés átfogó sikere már a krízis enyhülésének jele. Az év elején azonban ijesztő adatokat produkált a piac: a Sotheby’s aukciós forgalma az első fél évben 87 százalékkal elmaradt a tavalyi eredményhez képest, a Christie’s forgalma 49 százalékkal csökkent. A visszaesést válaszintézkedések sorával kompenzálták: komoly leépítésekkel, karcsúsodó katalógusokkal és elnapolt árverésekkel igyekeztek minél kevesebbet veszíteni. Nem rendezett idén egyetlen árverést a hazai piac egyik meghatározó szereplője, Kieselbach Tamás sem. A 2006-ban született eladási rekordot – a 230 milliót érő Csontváry-képpel – tartó galéria a fekete évnek keresztelt időszakban csendben maradt.
– Magáneladás az év kulcsszava – mondja a galéria egyik vezetője, Einspach Gábor. Mint meséli, szó sincs eltűnésről, egyszerűen a lelassult piaci helyzetben úgy látták, a felelősségteljes magatartás az, ha – amellett, hogy kiállítást rendeznek, kutatnak, könyvet publikálnak – az eladás kevésbé látványos formáját választják. Mivel jelentősen romlottak a hitelfeltételek, kevesebb pénz, és ennek következtében kevesebb eladásra szánt alkotás került a piacra, nem láttak lehetőséget izgalmas aukcióra sem. Mint Einspach Gábor állítja, az aukció hangulatfüggő, társadalmi esemény, ahol a kellemes feszültség csak sokszereplős versenyhelyzetben tud kialakulni. Az űrt a jövő héten nyíló, eladással egybekötött vásárral töltik be Kieselbachék.
Saját tárlatban hisz Virág Judit galériás is, aki vetélytársával ellentétben a Budapest Art Fairen sem jelenik meg az idén, hanem a legjelentősebb múzeumoktól, gyűjtőktől kölcsönzött – többek között Csók Istvánt, Munkácsyt, Szinyeit, Vaszaryt felvonultató – nonprofit presztízskiállítással csalogatja az érdeklődőket. A korábbi 220 tételhez képest kevesebb, 160 műtárggyal vág bele a téli árverésbe, de mint mondja, az év eleji totális csendet és kedvetlenséget követően az őszi aukción már megugrott a telefonos licitekre bejelentkezők száma, ami egyben biztos eladást is jelent.
– A válság elbátortalanítja az embereket – magyarázza Virág Judit, miért esett vissza drasztikusan a kortárskereslet, és hogyan szorította vissza az előző évek egyre jelentősebb kortársuralmát a kanonizált, rizikómentes műalkotások piaca.
A tendenciát hűen tükrözi a Műcsarnokban rendezett, idei Budapest Art Fair is. A májustól szerveződő vásár nemcsak a korábbi kiállítók felét „veszítette el”, de az évek óta a csarnok oldalához tapasztott kortárs sátrat sem építették fel: a vállalkozó kedvű 16 kortárs galéria 30 százalékos árengedménnyel kap helyet a kőépületben.
– A válság hatására befagyott nemzetközi piac az év végére lassan feléledt és letisztult. Szívesen látja az új, friss színfoltokat jelentő galériákat – mesél Bagyó Anna a magyar galériák közelmúltban aratott nemzetközi sikereiről. Az eredmény mögött a javuló helyzeten kívül a tavaly indított –külföldi vásárigazgatókat, kurátorokat invitáló – Visitors-program eredménye is érezhető.
Az élénkülő nemzetközi hálózat egyik láncszeme lehet az a négy osztrák galéria is, amelyet díszvendégként hívtak meg a Műcsarnokba a szervezők.
– Felejthetetlenül rossz év áll mögöttünk. Budapestben most az újra induló párbeszéd egyik lehetséges új szereplőjét keressük – összegzi a vásár jelentőségét az egyik osztrák meghívott, a bécsi Galerie Ernst Hilger vezetője, Ernst Hilger. A Szingapúrtól Párizsig a világ legjelentősebb vásáraira járó szomszéd galériás először látogatott el a magyar vásárra.
