Két évvel ezelőttig a húga őrizgette e ma már család- és irodalomtörténeti jelentőségűnek is mondható mesekönyvet, de Baranyi Ferenc könyvespolcára nem került át: eltűnt valamiképpen.

Arany Toldija ellenben nem hiányzik a polcról. Abból mesélt esténként néhai Baranyi Ferenc jegyző úr a gyerekeinek, azzal zárva egy-egy felolvasást: „ha jól viselkedtek, holnap folytatom!” Toldi kedvéért érdemesnek mutatkozott jól viselkedni.

A jegyző apa és a tanítónő édesanya révén polgári irodalommal – Herczeg Ferenccel, Zsigray Juliannával, Erdős Renée-vel – voltak tele az otthoni könyvespolcok, ennélfogva, mire a felnőttkori olvasmányok a maguk rendje szerint elkövetkeztek volna, jött egy zökkenő. Akkoriban ugyanis a népi írók Baranyi Ferencet már jobban érdekelték. Fónyad Dezső református lelkész adta a kezébe először Illyés Gyulától a Puszták népét, amelynek a könyvespolcon most is helye van. – Így történt, hogy engem épp egy református pap kezdett „balra tolni”…

A kamaszkor bálványa, Puskin mindig kézközelben van. Dante, s a „szentháromság” – Petőfi, József Attila és Radnóti – ugyancsak a saját szobájában kapott helyet.

A „lenyúlt” kötetek közt Kardos Tibor professzor egy olasz nyelvű Petrarcája ragadt ott Baranyi Ferenc könyvespolcán végleg, s az egyetem olasz tanszékének pecsétje díszlik egy Leopardi- és egy Manzoni-kötet lapjain is. Saját első verseskötetének, a Villámok balladájának néhány példányát is könyvtárakból kellett kikölcsönöznie: egyetemistaként anynyi pénze sem volt, hogy a kötet ötforintos árát kifizesse. De mert a szerzői példányokat hamar szétkapkodták a barátok, ismerősök, a könyvtárból kellett beszerezni és – utólag is bocsánat – megtartani belőlük egyet-kettőt.

Amit viszont nem kellett volna megvásárolni soha: a nagy filmélmények – az Egy nyáron át táncolt, A félelem bére – révén megszerzett eredeti regények. – Sokáig szent áhítattal őrizgettem a Stockholmban megvett, svéd nyelvű kötetet, amelyből az Egy nyáron át táncolt című film készült. Aztán a kezembe került a magyar fordítása, és ezzel vége is lett az áhítatnak…

Küldje be!

Saját könyvtárával kapcsolatos egyéni ötleteit, hasznos tanácsait ossza meg velünk, és töltse fel a nol.hu/magazin címre!

Mit látunk?

Baranyi Ferenc Kossuthdíjas költő, író, műfordító könyvtára a háromszobás lakás négy részletében terül el: könyv a beépített és hallá alakított függőfolyosó polcain, könyv a nagyszobában, könyv a feleség szobájában, és a sajátjában, természetesen – szóval könyv mindenütt. Régi könyvszekrényeken, polcokon, kisasztalkán.

Könyvtári rendezettségnek azonban nincs nyoma, rend – alfabetikus sorrend, szerzők szerint – csak a zenében van. „Azirodalom a házasság. A zene viszont a szerelem, és azzal mindig előzékenyebb az ember…”