A megkérdezettek közel kilenctizede a rádiók adásait hallgatva jut zenei élményhez, míg a televíziócsatornákon keresztül a lakosság csaknem négyötöde kerül kapcsolatba zenével. A közösségi terek és a kulturális intézmények - érthetően - lényegesen kevesebb emberhez juttatják el a zene élményét. Ugyanez igaz az egyelőre kevésbé elterjedt új elektronikus médiumra, az internetre is.

A hallgatók zenei ízlése igen változatos képet mutat. Összlakossági szinten egyértelműen a különböző könnyűzenei műfajok a legkedveltebbek. A megkérdezettek 78 százaléka a könnyűzenét szereti, ugyanakkor a lakosság fele kedveli az olyan hagyományos - nem kimondottan könnyűzenei - irányzatokat is, mint a magyar népzene (lakosság 52 százaléka kedveli), valamint a musical és operett (49 százalék). A lakosság közel négytizede rokonszenvez valamilyen világzenei áramlattal.

A komolyzene a felnőtt lakosság 28 százaléka számára vonzó, ennyien állították, hogy szeretik, hallgatják az ebbe a kategóriába sorolható zenei műveket. A dzsessz kedvelőinek tábora is népes, minden negyedik megkérdezett szereti az ilyen jellegű zenét. Az egyházi zene a lakosság 21 százaléka számára vonzó zenei kínálat.

A legkevesebben az alternatív zenét jelölték meg mint kedvelt műfajt, ez csupán a válaszadók szűk egytizede számára vonzó. Más stílusú zenéket (pl. "mulatóst", "humorost" stb. - de leginkább "magyar nótát") mindössze 3 százaléknyian említettek. A legfontosabb szociodemográfiai különbség a férfiak és a nők preferenciái között a musical, operett tekintetében van: a nők közel hattizede, míg a férfiaknak kevesebb, mint négytizede kedveli. A világzene és az alternatív zene kedveltsége megegyezik a két nemben, a dzsesszt pedig valamivel nagyobb arányban kedvelik a férfiak.