A kötet egyik érdekessége, hogy tágan kezeli a műemlék fogalmát, hiszen a hivatalos műemlékjegyzék szerint Fehérváron 142 műemlék található, míg a kötetben 552 objektum szerepel. Vagyis a műemlék szó a címben nem jogilag értendő, hanem "művészeti és történelmi emlék" (Denkmal) értelemben. Ebbe beletartozik minden olyan épített objektum, amely kultúrtörténetileg vagy építészetileg értékes, említésre méltó és persze megtartásra érdemes.

- A hivatalos műemlékvédelem még nem tart ott, hogy a legújabb idők építményeit is védje, mi viszont megtehettük, hogy akár kilencvenes években épült házakat is bevegyünk a művészeti emlékek közé: például az építészeti nívódíjban részesült épületeket - mondja a szerkesztő, hozzáfűzve: - Azzal is tisztában vagyunk, hogy a könyvünkben szereplő objektumok közül jó néhány el fog tűnni, mielőtt védett műemlék lehetne. Tipikusan ilyen a villanytelep, melyről éppen ezért: a rögzítés, dokumentálás céljából négy képet is közöltünk.

A magyar műemlékszakma nagyon le van maradta az értékek számbavételével - mutat rá Entz. S ellenpéldaként hozza fel Hollandiát, ahol harmincéves munkával 160 ezer védendő objektumot tártak fel, és Bajorországot, ahol 110 ezer műemlék található. Többek közt épp az ilyen kataszterek feladata rámutatni a megőrzendő értékek tágabb körére - véli.

Nyugaton már nagyon régi hagyománya van e sétakönyvként is használható értékfeltárásoknak. Németországban 1900-ban kezdték el a kiadásukat, s azóta már négy sorozat jelent meg, összesen 120 kötet, Ausztriában a harmadik sorozatnál tartanak, Angliában körülbelül 60 kötet látott napvilágot a Buildings of England sorozatból, amely hozzájárult a belföldi turizmus fellendüléséhez is. Egyébként ez az angol sorozat lett az első magyarországi kötet mintája, ebben ugyanis vannak illusztrációk, ellentétben az osztrákkal és a némettel.

Hasonló hazai könyv ötlete már húsz évvel ezelőtt felmerült az Akadémia részéről - meséli Entz Géza -, de tulajdonképpen három évvel ezelőttig csak nagyon lassan haladt a projekt, s végül az utolsó három évben, 22 fős kutatói gárdával sikerült létrehozni a Székesfehérvár műemlékei című kötetet.

S hogy miért éppen Székesfehérvár? A tudománytörténeti előzmények miatt. Egyrészt, ezt a várost már a XIX. századtól kezdve alakítja a műemlékvédelem, aminek a dokumentumai megvannak. Másrészt a 70-es években részletesen felmérték az egész belvárost, az utóbbi 30 évben elkészült Székesfehérvár régészeti topográfiája, a könyvtárban rendelkezésre állt a város részletes bibliográfiája házanként lebontva. Tehát ezek a kutatási eredmények és adatgyűjtések szinte kínálták magukat a feldolgozásra.

A következő célterület valószínűleg, hasonló okok miatt Veszprém megye és külön kötetben Veszprém városa lesz.