Telt ház. Ezzel jellemezhetjük leginkább a Zeneakadémia egyhetes épületbúcsúztató fesztiválját. Még azokon a programokon is tömegek gyűltek össze, ahol a szervezők csak pár emberre számítottak.

Az őszi influenza-időszak meghiúsított ugyan néhány koncertet, de soha vissza nem térő hangversenyeknek (is) tanúi lehettünk. Egy ilyen csodának számított a Beethoven Nonstop, amelyen a zeneakadémistákkal kibővült Nemzeti Filharmonikusok három etapban előadták a komponista összes szimfóniáját. A zenészek néha-néha cserélődtek, de Kocsis Zoltán - kotta nélkül - végigvezényelte mind a kilencet.

Az első hegedűszólamban játszotta végig a középső három szimfóniát a végzős hallgató Gáspár Anna.

- Ez egy örömünnep volt: minden szimfónia után orkánszerű tapsvihar tört ki. A koncert talán fizikailag fárasztóbb volt, mint szellemileg, sokszor ugyanis azt hittem, hogy leszakad a kezem. De a lelkesedés annyira vitt előre, hogy a végén már legszívesebben újra végigjátszottam volna. A próbákon és a koncerten is egyenrangú félként tekintett ránk a zenekar és Kocsis Zoltán is, eközben a szólamban mindenben segítettek nekünk.

Az épületbúcsún kiemelt szerepük volt a hallgatói vagy tanárokkal kombinált növendékkoncerteknek. Ilyen volt a szombat éjjeli orgonamuzsika is, ahol ugyan egy percig csak gőzmozdonyhangot adott ki magából a hangszer, a vártnál mégis jóval többen hallgatták végig Ruppert István, Pálúr János és Fassang László, valamint tanítványainak műsorát. Az orgona tanszék amúgy nemcsak az épülettől búcsúzik, hanem a hangszertől is, amely nem az eredeti, hanem a hatvanas évek második felében került a Zeneakadémiára.

A búcsúfesztivál nyílt napja azzal is kecsegtetett, hogy a Zeneakadémia mindennapi életébe is bepillanthatunk, habár ez nem egészen úgy alakult, ahogy azt elképzeltük. Fesztelenül gyakorló akadémistákat, spontán koncerteket, a Zeneakadémia ezer pontjáról felcsendülő zenét vártunk a szívünk mélyén. Ehelyett időbeosztás szerint levezényelt, szabályos és telt házas koncerteket adtak a hallgatók. És még csak úgy besomfordálni sem lehetett, mert csak a tételek között nyitották ki az ajtót, ha és egyáltalán. Aztán kiderült, ennek praktikus okai voltak. Az egyetemisták korábban megtapasztalták, és többet nem kértek belőle, hogy az efféle laza bemutatókon beszűrődik a többiek zenéje. A gyenge hangszigetelés miatt azonban az összefolyó hangfoszlányok így is sajátos atmoszférát szültek.

Az esti Beethoven Nonstop koncertmaraton párjaként délelőtt zenetörténeti előadás-sorozatot tartott Batta András, Kovács Sándor és a rendezvény egyik főszervezője, Fazekas Gergely is.

- Ilyen érdeklődés még sohasem volt a zenetörténeti órákon: a 80 személyes előadóba körülbelül 120 ember préselte be magát, még a zongora alatt is ültek, úgyhogy mi, előadók alig tudtunk feljutni a katedrára - mondja Fazekas. De felemelő volt, hogy a végén zenészeknek kijáró tapsot kaptunk, amelyből - valljuk be - zenetörténészként ritkán lehet részünk.

Noha búcsúzott a közönség a Liszt Ferenc téri épülettől, ez nem jelenti azt, hogy holnap hat kamion áll az épülethez, és egyszerre kipakolnak mindent. Lakatos Gergely főmérnöktől tudjuk: a részletes leltáron már túl vannak. Találtak például jó pár olyan tárgyat, amelyről nem is tudtak, például az előző rendszerhez köthető mellszobrokat a színpad alatt, lámpaburákat, írógépeket. Jelenleg közbeszerzési eljárás keretében keresik a rekonstrukció generálkivitelezőjét. Ha meglesz az eredmény, akkor elkezdhetik a költözést.

Az oktatás ebben a félévben még ugyanitt zajlik, a jövőbeni ideiglenes lakhely viszont még nincs meg. Arra tárgyalásos közbeszerzési eljárást írnak ki, amelynek eredménye januárra várható. Szóba kerültek egykor telefonközpontként vagy postaépületként funkcionáló ingatlanok is. A Zeneakadémiának amúgy nem könnyű megfelelő helyet találni. Ha volna, azt Zeneakadémiának hívnák - mondja Lakatos.

Az intézménynek egyébként van két másik épülete, az egyik a Semmelweis utcában, a másik a régi Zeneakadémián, ide is átcsoportosítanak egy-két tanszéket. Az már biztos: a páratlan értékű központi könyvtáruknak már megvan a helye. A VI. kerületi önkormányzattal kötött szándéknyilatkozat szerint az Eötvös utca 10. nevű új kulturális központba költözhetnek.