Remekművek titkos kódja
A csütörtökön megnyitott rendezvény-sorozat konferenciájának fő témája idén a számítástechnika és a szépirodalom kapcsolata volt, s felvezetőjében Angyalosi Gergely irodalomtörténész, kritikus gondoskodott róla, hogy az összefüggés lényegét ne csupán technikai értelemben vizsgáljuk. Szerinte nagy kérdés, hogy az írást végző kéz munkája hatással van-e az agytevékenységre, s viszont. Azaz: másképpen és mást ír-e az ember kézzel, mint a géppel?
György Péter esztéta az irodalmi blogok és a szépirodalmi könyvek viszonyrendszerét mutatta be, s megállapította: elérkezett "az aktív olvasók kora". A könyvvel szemben, amelyet legfeljebb összefirkálnak - mondta -, az irodalmi blogokat az olvasók írásban kommentálják is, így válnak ők is alkotókká.
Horváth Iván irodalomtörténész azt a kérdést tette föl, hogy az interneten miképpen lesznek megőrizhetők a szövegek. Úgy fogalmazott: "az internetes szöveg olyan, mint a pára", ezért ki kellene találni olyan adathordozókat, amelyek sok évvel később is olvashatók lesznek. Kitért arra is: ha befejeződik a teljes magyar nemzeti kulturális örökség digitalizálása, akkor hogyan dolgozunk majd vele, s mihez kezdünk a "borgesi bábeli könyvtárral"?
Kőrösi Zoltán író, a litera.hu főszerkesztője arról beszélt, hogy ami az internet hatására a szemünk előtt zajlik, az nem más, mint az irodalom radikális átalakulása mind az olvasók, mind az írók tekintetében. Szerinte jelen időben láthatjuk az irodalmi szöveg, mi több, a könyv fogalmának újraértelmeződését, sőt az internet - az anyaggyűjtéstől kezdve a szövegkezelésig - visszahat az alkotás folyamatára is.
S ezzel elérkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy "az aktív olvasók korában" miként dolgoznak maguk az írók, irodalmárok. Erre a Bakelit Sörözőben megrendezett Alföld-díjasok estjén válaszolt az irodalmi napok szervezője, Aczél Géza költő, az Alföld folyóirat főszerkesztője, valamint a két új Alföld-díjas: Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus és Szilágyi István író. (A harmadik díjazott, Gömöri György nem volt jelen.)
Aczél Géza azt mondta, hogy verset már csak számítógéppel ír, amely "fölszabadította" őt. Eposzversei formáját a szövegszerkesztőnek köszönheti, amely lehetővé tette számára egy újfajta verskép kialakítását. Tarján ismert volt arról, mennyire ragaszkodik az írógéphez, ám három éve ő is áttért a számítógépre. Szerzőtársnak tekinti a masinát, hiszen javaslatokat ad, aláhúzza a hibákat, s lehetővé teszi olyan megszorító írásjelek használatát, mint például a szögletes zárójel, ezért Tarján úgy véli: a gép hatására már másképpen ír, mint három évvel ezelőtt.
Szilágyi István író közölte: nem idegen tőle az informatika, de szépirodalmat csakis tollal ír, fekete tintával. Büszkén mutatta meg újonnan vásárolt íróeszközét, amelynek tollbetétjét is a kezembe adta. LAMY M66 Made in Germany - ezt olvastam rajta, majd bólintottam: ez lehet hát a Szilágyi-féle remekművek titkos kódja.
