A Tökéletes rendetlenségben egyébként a negyvenedik oldalig jutott, kissé ugyan amerikainak tartja, de arra már ő is rájött magától, hogy a rendszerek fenntartásának egyre növekvő költségei gyakran magát a rend értelmét kérdőjelezik meg. Mivel múlt héten elvi kétségei voltak, újra az Eperjesi–Kállay–Magyar-féle egyetemi alapművet, a Borászatot olvasgatta: nem tudta, hogyan álljon idén a kénezéssel… Harmadik friss élményét antikváriumban „kukázta”, egy nyolcvanas évekből származó könyvet a rózsakertészetről.

Neki is feltűnt már, ami nekem. A könyveit böngészve is látszik, mennyire érdeklik a régi mesterségek. Hentesé, kertészé, cukrászé mindegy. Amelyek a harmincas vagy a hatvanas években még mesterséget jelentettek. Gyerekkorában, ha napközben a bátyjával a könyvtárba, a nagymamához apportálták őket, a sarokban is inkább az ólomöntésről, meg a selyemhernyó-tenyésztésről szóló műveket olvasgattak inkább, mint krimit vagy sci-fit. És ma is úgy érzi, ha ki-ki tisztességesen újraértelmezné a maga szakmáját, ezekből az alapegységekből a mainál normálisabb világ állhatna össze.

Egy borásznak nincsenek könyvtervei, a borász magát az olvasást tervezi. Méghozzá télre. Mert amíg a munka tart – az aszúfürtök még mindig a tőkén vannak – és minden reggel ötkor kell kelnie, este tízkor már nemcsak egy könyvvel, de egy film előtt is hamar elalszik.

Aztán kötődtek még a könyvek utazásokhoz: amikor korábban New Yorkban dolgozó barátnőjét vagy Nimes-ben francia tanítómesterét látogatta meg, mindig féltáskányi könyvvel utazott.

Kedvencét, a Stalkert úgy másfél évente olvassa újra, de már a hosszú, téli napokra is bespájzolt. Amikor korán sötétedik, és maximum metszeni lehet csak néhány órát, a reggeli és kávé után gyakran visszafekszik, és képes akár az egész napot végigolvasni.

Akkor talán majd kiolvassa a Tökéletes rendetlenséget is.

(Homonna Attila a tokaj-hegyaljai borász-újhullám képviselője, a Bor, Mámor Bénye és a Hetedhét Pásztortüzek fesztivál egyik szervezője – furmintjai évek óta a top 10-ben szerepelnek, Édes Hármasát pedig egy francia kiadó a világ 80 legérdekesebb bora közé válogatta.)

Polcfigyelő

Három kerti nádpolc és dobozok; tíz éve vette a házát Erdőbényén, de a könyvei nagy része még mindig nem került elő a dobozokból – az embermagasságú nádbútorokat néhány éve a szülei vásárolták valahol Debrecen és Bénye között, az út mellett.

Kb. 500 könyv; többségük tehát dobozban a házban különböző pontjain vagy a padláson, de a többgenerációs családi könyvtárban még súlyos könyvezrek biztosítják a hátteret.

Az utolsó 10 év termése; elsősorban antikváriumokból származnak – minden pesti kirándulás Múzeum körúti betérőt is jelent –, és szaporodnak az ajándékkönyvek.

Rendszerezési szisztéma van; de ez nem a soha ki nem nyíló dobozokra vonatkozik – a középső polc egyértelműen az elmúlt 100 év borászati könyveié, egyik oldalán szótárak és idegen nyelvű könyvek, a másikon pedig a reménykeltően szaporodó szakácskönyvek.

Küldje be!

Saját könyvtárával kapcsolatos egyéni ötleteit, hasznos tanácsait ossza meg velünk, és töltse fel a www.nol.hu/magazin címre!

Homonna Attila olvas