Jó trükk, mester!

Például a Szabadság, szerelem című film Kossuth téri tömegjelenete is animációs trükk: a Nagy Imrét hallgató, fáklyás embertömeget számítógéppel varázsolták oda. Gondolták volna? Magunk sem. Marinov Gábor viszont csak mosolyog: éppen erről szól a mi szakmánk.

A neves honfitárs titulusaként vizuáliseffekt­-rendezőt is írhatnánk, de csinált és csinál ő sok mindent, úgyhogy csak ne kategorizálgassunk. Ezzel együtt Marinov e funkcióban ér el komoly sikereket: többek között ő jegyzi a Terminator 3. idevágó munkáit. A sztori 2001-ben kezdődik, amikor Andy Vajna magyar cégeinek egyike animációs promóciósfilm­készítő partnert keres új játékprogramjához; Marinovot érdekli a munka, noha ekkor már fél lábbal Angliában van. A szigeti projektet passzolja, barátaiból csapatot toboroz, s miután elkészül a film, merészen benevezi azt a Siggraphra, a világ legnagyobb komputeranimációs kon ferenciájára és fesztiváljára.

Marinov Gábor animációseffekt-rendező
Marinov Gábor animációseffekt-rendező

Los Angelesben vagyunk, ahol, naná, tobzódnak a hatalmasságok: Marinov és csapata ezért is nagyon büszke, amikor a 600-­700 munkát mustráló szakmai zsűri – első magyar munkaként – beválasztja filmjüket a Top 15­be. Ráadásul az ítészek rögvest az úttörők felé fordulnak: tartanának­e előadást a magyar komputeranimáció helyzetéről. Khm. Minek a mijéről?

 

Az ifjú animátor bódultan lép pódiumra: az első sorban speciel George Lucas gigatrükkösei ülnek. Vastaps a jutalom, na meg az, hogy két próbajelenet erejéig meghívják őt és kis csapatát, a Digic Picturest a már az utómunkálatoknál tartó Vajna­film, a Terminator 3. kulisszái mögé. A próba sikerül: legott 60 „éles” jelenetet rendelnek tőlük. Nagy szám ez, lévén, hogy odaát egyetlen apró epizódért is komoly harc dúl: egy átlagos hollywoodi produkció 2800 „snittjéből” 1000 a vizuális effekt, s e mennyiséget rendre több, szigorú tenderek után állva maradt stúdió állítja elő. Bónusz: a szakmai előmenetelt garantáló stáblistára – Marinové mellett – fölírják az összes magyar nevét. Kell­e mondani: százak szoktak lemaradni onnan. Amúgy Marinov grafikusnak készül, ám középiskolásként beleszeret a mai fejjel kőkorszakinak tetsző számítógépekbe: végzősként már számtech órákat tart. Diplomáját műszaki informatikusként szerzi, közben programozóként dolgozik, hogy megéljen. Aztán a nagy magyar Commodore 64­ és Amiga­korszakban – negyedmagával – megalapítja a Guru szórakoztató informatikai magazint (később: PC Guru). Az újság a kezdetekben flopilemezes verzióban működik (az eszközre mentett cikkeket a delikvens otthoni gépén olvashatja), majd printre vált azután, hogy Marinov barátja örököl egy házat. A kégli ára három számra elég, ekként a csapat föltesz mindent egy lapra: s igen, a negyedik megjelenésnél már önfenntartók, hirdetéseik egy részét pedig a magyar piacra dolgozó osztrák cégektől szerzik. A több mint 10 000 példányban fogyó, rajongóinak táborokat szervező Guru sikeréért Marinov még azt is megteszi, hogy tipográfusi oklevelet szerez az Iparművészetin. Emellettezután a most negyvenéves szakember készít tévés főcímeket („Harminc flopira fért fel húsz másodperc, és azt a stúdióban még át kellett írni videóra”), továbbá reklámfilmezik („Mosóporokat táncoltattam az asztalon”); majd jön egy ajánlat a Vajna­cégtől... De ezt már tudják.

Hanem Marinov Gábor 2006­-ban úgy dönt, akkor most kicsit elég: hátizsákosként Nepálban és Indiában kalandozik, hogy a korábban már megismert keleti gondolkodást testközelből is megtapasztalja. „A hightech világa, a feszített munka elgondolkodtató ellenpontokat kapott ott” – említi Marinov, aki most az „animáció közösségi térbe helyezéséért” dolgozik itthon. Érdekes: „Magyarországon még mindig nincs komplex komputeranimációs képzés.” Guru éppen volna.

Top 3

1. 2001: A Space Odyssey (1968, USA)

A filmben számítógépes trükkök nincsenek, mégis: a trükkfelvételek a mai napig megállják a helyüket. Stanley Kubrick a film rendezése mellett a speciális effektusokat is felügyelte.

2. Star Wars (1977, USA)

Megkerülhetetlen effektklasszikus, amelynek készítésében kovácsolódott öszsze a vizuáliseffekt-ipar máig piacvezető cége, a rendező George Lucas tulajdonában lévő Industrial Light and Magic.

3. Terminator 2.: Judgment Day (1991, USA)

Az ILM által készített effektek, mint a folyékonyfém-terminátor mérföldkövet jelentettek a számítógéppel készített vizuális effektek területén. Vizuáliseffektrendező: Dennis Muren (ILM).

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.