Ügynökök a világörökségért
Idei elfogadása esetén jövőre már állami és uniós pénzekre pályázhatnak a helyszínek. Feltéve, ha mindenütt létrejön a helyi kezelő szervezet, elkészülnek a kezelési tervek.
Nyolc magyar érték szerepel az UNESCO világörökségi listáján - az aggteleki karszt, a pécsi ókeresztény sírkamrák, Pannonhalma, Hollókő, a Hortobágy, a Fertő tó, a budai Várnegyed és a Duna-part, illetve az Andrássy út és környéke, valamint a tokaji történelmi borvidék. Éppen az utóbbi kettővel akadt problémája a párizsi központú szervezetnek, de a magyar értékvédőknek is. Budapesttel kapcsolatban az odaillő épületek elbontása és az oda nem illő épületek felhúzása miatt merült fel, hogy ez a helyszín felkerülhet a veszélyeztetett értékeket felsoroló szégyenlistára. Tokaj esetében pedig a szalmaerőmű építése miatt vetődött fel ugyanez a gondolat.
Az UNESCO párizsi világörökség központjához ez év elején eljuttatott jelentésében Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy elindítja, illetve felgyorsítja a világörökségre vonatkozó jogszabály-alkotási munkát. Az UNESCO júniusi sevillai közgyűlésén Tokaj és Budapest kapcsán is szóba került a magyar világörökségi törvény. Az UNESCO úgy látta, hogy a világörökségi törvény megalkotása jelentősen megerősítheti a magyarországi világörökségi helyszínek megőrzéséhez szükséges jogi környezetet.
- A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a szaktárca és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának összefogásával elkészült tervezet megfogalmazásakor figyelembe vettük az érintett helyszínek szakembereinek véleményét is - tájékoztatta lapunkat Mihályfi László, a szakminisztérium főosztályvezetője. Fontos elem a támogatás, hiszen tavaly októberben néhány Tokaj környéki település még azt fontolgatta, visszaadja a 2002-ben kapott világörökségi címet, arra hivatkozva, hogy az gátolja a fejlesztéseket, beruházásokat. Akkor Tállya polgármestere, Osika József azt nyilatkozta, hogy a címnek egyelőre csak a kedvezőtlen hatásait érzékelik, a cím miatt elveszítik a befektetőket, miközben a térségben sorra szűnnek meg a munkahelyek.
A Kánaán ugyan nem jön el, de ha elfogadja a parlament a tervezetet, az eddigieknél mindenképpen tisztább, egyértelműbb helyzet áll elő. Például azzal, hogy el kell készíteni a világörökségi helyszínre vonatkozó kezelési tervet, amely pontosan lefekteti, hogy milyen helyrajzi számokra terjed ki a védettség, ott mit lehet megtenni, és mit nem. Mihályfi László szerint a budapesti épületromboláshoz és a szerencsi szalmaerőműhöz hasonló kezdeményezések nem fordulhatnak elő a jövőben.
Újdonság, hogy mind a nyolc helyszínen önálló világörökségi ügynökség jön létre - általában két munkatárssal -, akiket pályázaton választanak ki. Ez az ügynökség akár egy helyi egyesület is lehet. A lényeg, hogy a jövőben ezek személyesítik meg az állam felé az adott területet. Mindenért ők felelnek, egyeztetnek, tárgyalnak és ők pályáznak hazai és uniós forrásokra.
Az ügynökségek munkatársainak fizetését, illetve a kezelési tervek elkészítését az állam finanszírozná. A tervek szerint a központi költségvetésben elkülönítenének egy összeget a világörökségi helyszínek karbantartására, fejlesztésére. Ezt a forrást nem fejpénzként osztanák ki, hanem pályázati úton nyerhetnék el.
A tervezetet - amely a már felvett, illetve az UNESCO világörökségi várományosi helyszínek listáján egyaránt szereplő értékekre vonatkozik - az oktatási és kulturális minisztérium még az idén beterjeszti.
