Mint tudjuk, az ördög a részletekben lakozik. Ez különösen igaz akkor, ha jelentős pénzösszeg megszerzését helyezik kilátásba olyan tőkehiányos kulturális területeken, mint amilyen jelenleg a hazai könyvkiadás és a könyvtári hálózat. Mióta tudható, hogy a legnagyobb állami mecénás szervezet, az NKA finanszírozását a jövő évtől a lottóadóból fedezik, és így egymilliárd forinttal bővíthetik évente a hazai könyvkiadóknak szánt megrendeléseket a könyvtárak, számítani lehetett arra, hogy az érintett szakmák sokat fognak vitatkozni a lebonyolítás mikéntjéről. Így is lett.

Az elmúlt hetekben a kiadók és a könyvtárosok képviselői többször találkoztak, alapkérdésekben megállapodtak, és megállapodásukat írásba is foglalták. Többen reménykedtek, hogy a fennmaradó, még vitatott részleteket tegnap tisztázzák. De nem sikerült. Harsányi László, az NKA-t irányító bizottság elnöke szerint egyetértés van abban, hogy a Márairól elnevezett program keretében a hazai kiadók értékes - szépirodalmi, gyerek- és ifjúsági, tudományos és ismeretterjesztő - könyveit juttassák el a könyvtárakba. (Külön hangsúlyt helyezve a kortárs szerzők műveire.) Ez tehát azt jelenti, hogy a lektűrt, a hobbikönyveket, vagy akár a tankönyveket e program keretében nem pénzelik. A kiadók és a könyvtárosok képviselői abban is egyetértettek, hogy a bibliotékák az általuk igényelt műveket egy külön erre a célra összeállított, ezer címet tartalmazó listából válogathatják ki. Abban viszont nem sikerült dűlőre jutni, milyen ütemben frissüljön ez a lista.

A könyvtárak azt szeretnék, ha minél gyakrabban, mondjuk, évente négyszer kerülhetnének új művek a támogatottak közé, ezzel szemben a kiadók képviselői az egyszerűbb, olcsóbb lebonyolítás miatt érvelnek az évi kétszeri pályáztatás mellett. Az állami mecénás szervezet csak pályázati rendszerben oszthat pénzt az intézményeknek. Kell egy lebonyolító szervezet is, amely eljuttatja a könyveket a könyvtárakhoz, kifizeti a kiadókat. Az előzetes tervek szerint erre nem szabad többet költeni, mint a támogatási összeg 3-5 százalékát. Kézenfekvőnek látszik, hogy a feladatot - legalábbis először - a Könyvtárellátó Kht.-re bízzák, ahol amúgy is ezzel foglalkoznak. De onnan magasabb árajánlat érkezett, ezért meg kell fontolni a lebonyolítás pályáztatását is. Az NKA-elnök egyelőre nem látja tisztázottnak azt sem, melyik szakkollégium legyen a program gazdája, ahol a könyvlistát is elkészítik. Föltehetően a szépirodalommal és az ismeretterjesztéssel foglalkozó grémiumok hivatottak erre, a könyvkiadók egyesülésével és az írószervezetek képviselőivel együtt.

Számos részletkérdés maradt tehát eldöntetlen, ezért november végén vagy december elején újra napirendre tűzik a Márai-programot. Januárban meg kell hirdetni a pályázatokat ahhoz, hogy 2010 első fél évében az olvasóközönség már érzékelhesse az új program eredményességét. Tegnap csalódott volt a program ötletgazdája, Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése igazgatója. Úgy véli, olyan kérdésekről folyik vita, amelyekben már megállapodtak korábban. Szerettük volna megkérdezni az NKA Bizottságában a könyvtárosokat képviselő Ramháb Máriát, a kecskeméti megyei könyvtár igazgatóját is, ő azonban "egyeztetés közben" nem akart nyilatkozni. Ami biztosnak látszik: a Márai-program révén évente 350-400 ezer új kötet kerülhet a hazai könyvtárakba.