Dupcsik könyve, ha lehet, még ennél is fontosabb mű: ez az első igazán tankönyvszerű, átfogó történeti áttekintés a romák elmúlt 125 évének, amely nem csupán hasznosítja, összefogja a témába vágó kutatások eredményeit, hanem azok kritikai vizsgálatát is elvégzi. Most nem a személyes sors adta erő sugározza át a sorokat, sokkal inkább a tények hitele és tudományossága. Szárazabb és bizonyos szempontból kiábrándítóbb könyv a cigányság története: itt ugyanis nincs semmi, ami feloldhatná a tények kérlelhetetlenségét.

Az eddigi cigánykutatások történetét felvázolva, azok módszertanát és kiindulópontját alapul véve Dupcsik különféle típusokat állít össze, melynek segítéségével érthetővé teszi, hogy miért is tudunk oly keveset erről a népcsoportról, saját kisebbségünkről. Hiszen hol "Európa vadembereiként", a többségi civilizációra váró törzsként vizsgáltuk, vizsgáljuk őket vagy romantikus révetegséggel tekintünk rájuk, romlatlan és ártatlan csoportként szemlélve: a zseniális, zenészi talentummal megáldott magyar cigányt látjuk benne.

A tankönyv a romák elnevezésétől (az angol és spanyol megnevezés például azt a hiedelmet tükrözi, hogy a cigányok Egyiptomból származnak), származásától kezdve a kérdés átpolitizáltságáig minden kényes kérdést érint. Az ismeretterjesztés mellett azonban még egy, ha lehet, még veszélyesebb szerepre is vállalkozik: tükröt tart a többségi társadalom elé. "A cigányok alapvető szerepet töltenek be a magyarországi nem cigány népesség önismeretében - az ellenkép szerepét. A többség többsége ugyanis meggyőződéssel vallja, hogy mi, nem cigányok szinte mindenben a romák ellentétei vagyunk." A romákat csúnyának és haszontalannak kell látnunk ahhoz, hogy saját szépségünk és "államalkotó" szerepünk szembetűnjön és megerősödjön. A cigányság története tehát párhuzamosan a nem cigányok romákhoz való viszonyulásának, ha úgy tetszik: saját frusztrációnk históriája is. Előítéletek, ítéletek, tévedések könyve, melyek nem ritkán a tudományos vizsgálódásokat is megfertőzték. Miközben a lehetséges kiutakat is felvillantja - nem középiskolás fokon.

Dupcsik megteszi nekünk azt a szívességet, hogy ebben az ordítóan átpolitizált közegben megtisztítja a cigányokról szóló diskurzust a felesleges elemektől, s a kellemetlen tényeket sem félretolva pontos képet tár elénk. A millenniumi Magyarországtól a szocializmus furcsán megengedő évein át a rendszerváltás foglalkoztatási viszonyainak elemzéséig. Dupcsik műve igazi ajándék azoknak, akik nem csupán érteni, hanem megérteni is szeretnék a cigányokat. Akár saját előítéleteik ellenében is.

Dupcsik Csaba: A Magyarországi cigányság története.

Osiris Kiadó, 2009, Budapest.

362. old., 3980 Ft.