Megint csak megdőlni látszik egy régi közhely, miszerint csak karácsony táján levakarhatatlan a képernyőről a családi idill két, alapvető tényezője: a decensen sminkelt, boldogságot sugárzó tekintetű gyerek és a kozmetikából frissen szabadult, életvidám kutya. Egy telefontársaság ikonjává vált mostanában az a játékos, kreatív kutyus, aki gyakorta tűnik fel a televízió képernyőjén.

Körmöczi Bendegúznak hívják azt a fiút, aki rendelésre szállítja Diót – a civilben egyébként Zümi névre hallgató, fekete-fehér foltos russel terriert - vagy legújabban, egy bizonyos bank labdavisszahozó főszereplőjét egy másik tévéreklámban. És nélküle nem forogna sok mozifilm sem, mert rajta kívül aligha akad olyan állatidomár, aki rávenne két bakkecskét, hogy öszvérnek gondolván magukat, hosszú kilométereken át húzzanak egy fogatot, amint meghallják a rendező „eksön" vezényszavát a forgatáson.

Benji - mert ezen a néven ismerik, és bírják nagyon a stábok Körmöczit - megkerülhetetlen figurája a magyar, (és ne szerénykedjünk, a nemzetközi) filmművészetnek. Nagy a filmvilág állatkertje, aki nem hiszi, kérdezze meg a mozik két-, esetleg négylábú sztárjait, válaszolni fognak rá.

Mármint, ha Benji erre kéri őket.

Tanú lehetne Sisco, a Taxidermia kakasa, de már sajnos nem, mert jó egy évvel ezelőtt, a kakaskor legvégső határán, végelgyengülésben kimúlt, de élő tanúságtévő lehet az Üvegtigris2 felejthetetlen szamara, „aki" Rudolf Péter hirtelen támadt ötletének engedelmeskedve tagadólag ingatta busa fejét arra a kérdésre: ugye, te az én lovacskám vagy?

Titkokról érdeklődnék Bendegúztól az M5-ös partja mentén megbúvó falvacskában, de mindannyian tudjuk, hogy titkok márpedig nincsenek. Hosszú, verejtékes munka eredménye a filmekben többnyire csak másodpercekig látható, mindig hatásos „kunszt", és a végeredmény szempontjából tökmindegy a szereplő állat típusa. Lehet kutya, macska, bagoly, vagy éppenséggel galamb, mint Spielberg Münchenében, amikoris a rendező egy mediterrán kávézót álmodott a budapesti belváros egyik mellékutcájába, ahol galambok lepik el a flasztert. Nem is kétséges, hogy Bendegúz vezényszavára békésen csipegettek a hatodik kerületbe szerződtetett gerlék, és ahogy kell, a jelenet végén föl is röppentek időben.

Kérdés, hogy pusztán szép szóra, valami kulináris jutalomra, vagy mire hajlandó engedelmeskedni a de- rék négylábú, a madár, vagy épp' a halacska az idomárnak.

Bendegúz válasza kézen - ne mondjuk, mancsonfekvő: nem vagyunk egyformák. Ahogy mi sem - ők sem. Van kutya, „aki" szerelemből, pár perces simogatásért lép fel, Sisco, és hozzá hasonlóan több szárnyas emelt dózisú lisztkukac inspirálására teszi a dolgát.

A trénert minden megoldás érdekli, ezért fáradhatatlanul keresi és idomítja az alkalmi sztárokat. Siscót annak idején egy állat- és kirakodóvásáron találta meg, és a kiebrudalt, akkor már hétéves terrier kapta meg a Pannon-reklám főszerepét, mert már az ismeretség elején kiderült, a jóisten is vászonra teremtette a monoklis jószágot, vagyis profi módon „kezeli" ha kell, a gereblyét, ha kell, a számítógép egerét.

A tréner tapasztalatai szerint a fiatal állatok a legalkalmasabbak a szereptanulásra, de ez sem szentírás, hiszen Lucky, az izraeli lottó emblematikus hófehér óriásuszkárja nyolcéves volt - azaz emberi léptékben számítva alulról súrolta a nyugdíjkorhatárt - amikor szerződtették, és azóta is nagy sikerrel inspirálja szelvényvásárlásra és fogadásra a lakosságot, úgyhogy Bendegúz minden új epizód forgatásához repülőre száll, hogy Lucky a tőle elvárható legnagyobb bevételt hozza az ottani eszertének.

Ha valaki nem sejtené, leírjuk: állatokat idomítani, de akár csak tartani - nem olcsó mulatság. A táp, a nevelés, a lakhatás, sőt, olykor a környezet béketűrésének fenntartása is állatszelídítői kvalitásokat követel. A most forgó bakkecskés film főszereplőinek jelenléte is vétóra kényszeríttette a szomszédokat, akik a minap szóvá tették: bár valamennyien született állatbarátok, de a szóban forgó páros olyan penetránsan büdös, hogy tán' ideje lenne máshol elszállásolni a sztárokat.

Érthető tehát, hogy, ha egy mód van rá, saját állattartás helyett inkább „castingol", hirdetései rendre megtalálhatók a neten, többnyire a fórumoldalakon, úgyhogy senki ne lepődjön meg, ha valami hasonlóra bukkan: „Kedves macskatartók, egy őszi játékfilm forgatásához keresek KÖVÉR macskákat, lehetőleg tricolor házikat. Nem nagy testűeket, hanem disznó módon elhízott, amorf golyókat, amiknek alig ér le a lábuk. A jelentkezéseket ide várom a fórumba, üdv. Aláírás".

Top 3

1. Marley meg Én

A film főszereplője a világ legrosszabb kutyája, egy jól kontrollált sárga labrador.

2. Dr. Dolittle

Betty Thomas filmjének főszereplője ért az állatok nyelvén, „akiknek” előkészítése 1-2 évig is eltarthatott.

3. Babe

A különös kismalac, és a többi háziállat idomítása komoly kihívást jelenthetett.

Körmöczi Bendegúz idomár