A szavak árnyéka

Két Nobel-díjas író festményeinek szentelte legújabb tárlatát a modern művészet elzászi fellegvára, a strasbourg-ersteini Würth Múzeum. A május közepéig látogatható kiállítás főszereplője a totális művész - a Bádogdob világhírű szerzője - fest és szobrászkodik, a vele párhuzamba állított kínai regény- és drámaíró, esszéista munkásságát pedig tusrajzai és filmjei teszik teljessé.

A kulturális forradalom alatt mezőgazdasági munkatáborba hurcolt, ott kéziratait elégetni kényszerülő Kao Hszing-csien számára irodalom és festészet egyenrangú. 1978-ban jutott el először Európába: a francia múzeumokban látott, felülmúlhatatlan szépségű képek láttán úgy érezte, hiábavaló olajfestményekkel próbálkoznia, és inkább a hagyományos kínai technikákhoz nyúlt. A Tienanmen téri vérengzés elleni fellépése miatt hazájában betiltott művész Párizsban alkot tovább, magyarul is olvasható, Lélek-hegy című kötetéért 2000-ben Nobel-díjat kap, meditatív hangulatú, minimalista tusrajzai pedig bejárják a világ múzeumait. A látogató most négy motívum (történelem, árny és fény, keresés, természet) köré rendezve találkozhat velük.

Günter Grass számára a festészet inkább illusztráció. Az én évszázadom című elbeszéléssorozathoz készült kerek száz akvarellen megelevenedik a két világháború, a Reichstag égése, Berlin kettészakítása, Eichmann pere, a német újraegyesítés és az alkotó életének számos epizódja. A Kiöltött nyelv ciklus szépiarajzainak témája az író nyolcvanas években tett indiai útja, a Talált tárgyak nemolvasók számára vízfestményein pedig Grass kultikus tárgyait látjuk viszont: elmaradhatatlan pipáit és azt az írógépet, amelyen regények sorát vetette papírra.

Grass írógépe (Fotó: Teplán Attila)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.