A Blood and Honour hangjai
Az újfasiszta szervezeteket tömörítő, Európában hírhedtté vált NS Front magyar Blood and Honour (Vér és Becsület) tagozata az idén kiadott, 16 számos válogatáslemezzel (Összetartás - Kitartás) ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Az összeállításban olyan zenekarok szerepelnek (tisztelegnek a neonáci szervezet előtt), amelyek - a kísérő reklámszöveg tanúsága szerint - az utóbbi években "a szervezetet, azt megelőzően pedig a mozgalmat mindvégig hűségesen erősítették." Ezek olyan formációk, amelyek "sem a baloldali, sem az áljobboldali térfélen nem kapnak - s igaz, elveikből kifolyólag nem is igényelnek - helyet."
Zenéjükről kevés érdekesség mondható, többnyire "zúzós" rock, hatecore, hardcore, metal, punk, a dalcímek, szövegek (a lemezhez 12 oldalas szövegkönyvet is mellékeltek) a lemez hátteréről pedig kifejezetten meglepő, sőt megdöbbentő részleteket lehet összeszedni a világhálón alig néhány óra alatt.
A Blood and Honour mozgalom augusztusban hetekig szerepelt a nyilvánosság előtt. A hazai és külföldi antifasiszta szervezeteken kívül az országos és a nemzetközi média is bő terjedelemben foglalkozott a Magyarországon tervezett Rudolf Hess emlékmenettel, s azzal a koncerttel, amelyet a felvonulás után adott volna a CD-válogatáson szereplő zenekarok egy része. A felvonulást augusztus közepén betiltották, a koncertet azonban áttették a mozgalom nógrádsápi "Nemzeti Házába". A neonáci szervezeteket összefogó NS Frontot és a kötelékébe tartozó Vér és Becsület mozgalmat több országban betiltották, nálunk a szerveződés továbbra is aktív, s a zene segítségével egyre hangosabb és agresszívabb.
A brit skinhead zenész, Ian Stewart Donaldson által alapított, s hamarosan nemzetközivé vált Blood and Honour faj- és nemzetvédő mozgalom "magyar divíziója" tavaly volt tízéves. Stewart a Skrewdriver zenekar frontembere volt, 1993-ban máig tisztázatlan autóbalesetben hunyt el. Életét a "fehér faj védelmének és a nemzetiszocialista eszme terjesztésének szentelte", az úgynevezett fehér fajvédő muzsika segítségével meglehetős sikerrel.
Napjainkban Ausztráliától Magyarországig, a világ számos országában vannak követői, akik azon fáradoznak, hogy "ez a fajta zene minél szélesebb körben terjedjen." A mozgalom hangadói szerint a koncertek és az azok köré szervezett rendezvények "sok embernek ugródeszkául szolgáltak/szolgálnak a komolyabb politizálás felé." Az NS Front és a Blood and Honour szervezeteit Nyugaton rendre terroristának bélyegzik és betiltják, Németországban például alkotmányellenes cselekmények miatt. Magyarországon viszont a neonácik, ha nem is zavartalanul, de folytatják a tevékenységüket.
Mégpedig meglehetősen sok támogatóval, amit jelez: a lemez és a többi hasonló kiadvány országszerte számos jobboldali könyves- és CD-boltban megvásárolható. A kiadványok és a zenekarok köré jelentős emléktárgybiznisz épült fel. A csapatok már nemcsak a nemzeti rockhoz kapcsolható fesztiválokon vendégszerepelnek, hanem saját fesztiválokat is szerveznek, 2009. július 10-11-én például a Blood and Honour jubileumi fesztivált.
A Fehér Törvény zenekar a honlapján nemrég a hírrovatban "hazai lemezinvázióról" tudósított - teljes joggal. A piacot az elmúlt hónapokban elárasztották a hungarizmussal kapcsolatba hozható kiadványok. A zenekarok - rendszeres turnézás keretében - országszerte bemutatják lemezeiket, a koncerteken gyakran fellépnek a külföldről érkező "bajtársak" is, ugyanakkor magyar zenekarok és sleppjük látogatott Németországba, Spanyolországba, Szlovákiába, Olaszországba, Belgiumba, Hollandiába, jelezve, hogy a magyar neonáci zenekarok betagolódtak a nemzetközi NS zenei életbe és klubhálóba. Ugyanez vonatkozik a lemezkiadókra is: a német Moloko Plus és a Loyalti Records közös kiadásában jelent meg a German-Hungarian Friendship című CD, és számos hasonló projekt van most is előkészületben. Eközben a magyar terjesztők zavartalanul hozzák be Európa más országaiból az NS-zenekarok kiadványait, amelyek hangütése még a magyar produkcióknál is keményebb.
Ugyancsak figyelemreméltó fejlemény, hogy a neonáci mozgalom nemcsak a "hungarista hősöket" tekinti immár példaképének, hanem az 1956-os forradalmat és annak forradalmárait is bevonta eszmekörébe. A világhálón kínált CD-k között érdekes válogatásra bukkanhatunk. A forradalom 50. évfordulójára a BHS Service jelentette meg a Hősök vére című válogatást, amelyen az előadók jóvoltából a hungarista "hazafias" eszmék egy platformra kerülnek '56 eszméivel, a pesti srácok Szálasi nyilasaival, az ismert magyar költők (Tamási Lajos, Kiss Dénes) versei a Blood and Honour előtt tisztelgő zenekarok szövegeivel. Jellemző az is, hogy egy videofelvételen Morvai Krisztina olvassa fel kiáltványát a Hungarica koncertje közben.
Minderre nagyon sokan még ma is legyintenek, mondván, perifériális jelenségről van szó. Pár száz, alkalomadtán pár ezer ember hőbörög, tévelyeg a szélsőjobb holdudvarában identitást keresve. Csakhogy ma már a kemény maghoz jelentős számú rokonszenvező és érdeklődő csatlakozott. A rockkoncerteken, fesztiválokon, sporttáborokban, hétvégi túrázásokon, motorostalálkozókon meglepően sokan vannak jelen a korábbi évekhez képest. Európa neonácijai is szívesen jönnek hozzánk az ünneplések alkalmával, s a világháló a bizonyíték rá, hogy az NS-mozgalom ma már biznisznek sem utolsó. A figyelmeztető jelek szaporodnak, van tehát ok az aggodalomra.