Bizony, a vasakról szépen lelegelte az elmúlt évszázad a díszeket. Pedig kiváló mester alkotásai, akinek sajnos nem sokszor írtuk le eddig a nevét: Forreider Józsefé. Sokfelé nyílnak pompás vasvirágai a fővárosban: kapukon, liftrácsokon, lépcsőkorlátokon. Forreider híres budapesti és berlini műhelyekben tanulta, gyakorolta a szakmát, s mindenütt a legjobb kovácsok közé tartozott - többek közt Jungfer Gyulánál is volt "előmunkás" -, majd saját műhelyt nyitott. A leendő MÚOSZ-székház eredeti kapuja már ott készülhetett 1906 körül.

Nem kevésbé nevesek a restaurálást végző Lehoczkyak, apa és fia. Lehoczky János a hatvanas évek óta kap rangos megbízásokat: ő készítette a Hilton kovácsolt kapuit, a veszprémi temetőkaput, a tihanyi apátság főbejáratát, a párizsi magyar intézet és a müncheni zsinagóga kapurácsait, restaurálásai közt pedig a New York kávéház korlátjai, az Operettszínház előtetője és a Gresham-palota pávás kapui szerepelnek egyebek mellett. Most éppen a Mátyás-templom vasajtajait vette munkába. Fia, Tivadar a nyolcvanas évek közepétől tevékenykedik a családi műhelyben, s ma már képesített szakrestaurátorként vezeti a felújítási feladatokat, így ő irányította az újságírószékház kapujának helyreállítását is.

A leendő MÚOSZ-épület kapui, korlátjai virágokkal, levelekkel és termésalakzatokkal gazdagon díszített kovácsolatok. Ilyen levéltömeget talán csak Barcelonában a Gaudí-tervezte Güell-palotán látni, jegyezte meg Lehoczky János. De a szecessziós mintázatú díszek itt-ott hiányoztak már, például a kapuról egy 1,3 méteres, fonákjára csavarodó vaslevél, továbbá 6-8 helyen a napraforgók és a furcsa, gesztenyeszerű termések is, Forreider kedvenc formái. Hiányzott a kapukilincs, nem működött a zár, s itt-ott, főleg az alsó részeken rozsdásodás miatti anyaghiány mutatkozott. Mostanra azonban, négy hónapos munkával minden díszt pótoltak, s lassan maguk a rácsok és a kapuk is visszakerülnek a helyükre. A székház felújítása ugyanis közeledik a befejezéshez, decemberre kész lesz.