Ünnep vagy tragédia? Nézőpont kérdése. Legalábbis, ami a magyarországi mozis és filmforgalmazói piacot illeti. A nagy hollywoodi stúdiók hazai terjesztői fellendülésről beszélnek, joggal. A számok ugyanis őket igazolják.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmirodájának statisztikája szerint az idei év első nyolc hónapjában 142 ezerrel, 6,949 millió főre nőtt a hazai mozik látogatottsága, a jegyárbevétel pedig 7,35 milliárd forintot tett ki, ami 687 millióval több, mint 2008 azonos időszakában. Beszédes azonban, hogy a vetítések száma 310 ezerről 289 ezerre csökkent, az átlagos jegyár viszont 102 forinttal, 1121 forintra emelkedett. Tehát az adatok arról is tanúskodnak, hogy a multiplexek forgalma nőtt. A fellendülés oka egyértelműen a 3D-s termek és filmek megjelenése a piacon, különösen, hogy ezek esetében akár a normál helyár dupláját is elkérik. Sőt olykor annál is többet.

Amiről azonban kevesebb szó esik a nagy eufória közepette: a hagyományos és az artmozik forgalma rohamosan zuhan. Az üzemeltetők nehéz helyzetben vannak. Folyamatosan csökken a behozott artfilmek mennyisége és minősége, mindezek mellett a rendelkezésre álló kópiák száma is apad, így a filmszínházak programjának ma már több mint a fele ismétlés. Nem véletlen, a plázahálózatok egyre többször halásszák el az art besorolású filmeket az artmozik elől: így a hagyományos vidéki játszóhelyeknek átlagosan három hónapot kell várniuk egy-egy kópiára. A rekorder a Gettómilliomos című dráma volt, amelyre mintegy fél évet kellett várniuk.

A rendszerben kakukktojásnak számít a Cirko Film és a Szuez Film, azaz a pesti Cirko-Gejzír, Kino és a pécsi Apollo mozi. Ezek üzemeltetői ugyanis önmaguknak vásárolnak filmeket. Számos fesztiválkedvencet hoznak be az országba, általában két kópiával. Ez viszont a többiek sorsán, hosszú távon legalábbis, nem segít.

Egyértelmű, hogy a sötét jövőképért elsősorban a forgalmazók a felelősek. Nem is mellékesen, a rendszerváltás óta talán legnagyobb változás megy végbe éppen a szemünk előtt. Már kivonult a magyar mozipiacról a független produkciókat gondozó SPI International - a filmtárukat a Fórum Hungary vette át -, a Best Hollywood erősen visszafogta a tevékenységét, a nagy stúdiókat képviselő cégek pedig egyre kevésbé mutatnak be úgynevezett művészfilmeket, arra hivatkozva, hogy az állami támogatást garantáló art besorolás átláthatatlan. Mindezek mellett a közelmúltban eladták a Budapest film Kft. 51 százalékát a német A Company nevű cégnek. Ez utóbbi azért is különösen húsba vágó hír, mivel ez a cég volt hosszú éveken át az arthálózat első számú beszállítója.

Kérdés, mi változik ezzel az üzleti tranzakcióval? Mint Alexander van Dulmen, az A Company igazgatója a Hollywood Reporternek elmondta, sok minden. Évente 20-25 filmet terveznek bemutatni, és a cél a 15-17 százalékos piaci részesedés elérése. Mivel a Budapest Film az utóbbi esztendőkben körülbelül évente 40 filmet mutatott be, és ezzel általában 10 százalékát fedte le a piacnak, egyértelműen látszik, hogy nem a delikát rétegművekben, hanem a bombasikerekben gondolkodnak. A magyar filmek terén is, és ez már most körvonalazódik, mivel az üzletileg kockázatosabb darabokra a Mozinet nevű kis cég csap le.

A Budapest Filmnek az artpiacról való menekülését az is igazolni látszik, hogy meghirdette eladásra a tulajdonában lévő e-cinema rendszert, amelyet két évvel ezelőtt, több tízmilliós állami támogatásból éppen az arthálózat megmentésére hozott létre.

De még ennél is megdöbbentőbb piaci átrendeződésről árulkodik a Mozisok Országos Szövetségének (MOSZ) élén történt radikális változás: a közelmúltban elhunyt szegedi mozist, Petróczy Sándort - a szakma meghökkenésére - Mester György, a Palace Cinemas programing menedzsere váltotta a poszton. Tehát már az érdekvédelmi szervezet vezetője is egy multiplexalkalmazott szakember lett. Egyúttal a külföldi tulajdonban lévő lánc befolyást szerzett az egész magyar filmszakmára is: a MOSZ ugyanis a Magyar Mozgókép Közalapítvány egyik alapítója. És talán az sem véletlen, hogy a Palace Cinemasnak már forgalmazói részlege is van.

Még a nyár elején eladásra hirdetett meg három budapesti artmozit a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő moziingatlanokat kezelő Budapest Film Zrt. A rendkívül előnyös helyen, egy forgalmas budai csomópontban lévő Bem első körben elkelt. Mivel az eladó nem ragaszkodott az ingatlan mozifunkciójához, jelenleg nem tudni, hogy pontosan mikor zár be és mi lesz a helyén - erről majd az új tulajdonos rendelkezik. A továbbra is eladó Hunnia és Európa filmszínházra október végéig lehet ismét pályázni.