Ha nem Philip Heylen alpolgármester mondja ezt, aligha jutott volna eszébe bárkinek is ilyen párhuzamot vonni, vagy vette volna a bátorságot, hogy ily közvetett összefüggésekre rámutasson. A tudatalatti működött-e, vagy csupán a művészeti érzék és kíváncsiság, majdnem mindegy persze, a lényeg az, hogy az antwerpeni Királyi Szépművészeti Múzeum most három hónapra befogadta Vajda Lajos (1908-1941) életműtárlatát, amely egyben a művész első bemutatkozása Európában.

A brüsszeli magyar kulturális intézet vezetője, Petőcz György járta ki, hogy Antwerpen lássa vendégül Vajda Lajost, s értő szemekre és fülekre talált a múzeum munkatársaiban. S a Szentendréről, Pécsről és magángyűjteményekből érkezett alkotások kiállításának péntek esti megnyitóján a vendégek már lapozgathatták azt az angol és holland nyelvű vaskos albumot is, amelyet szintén Petőcz szerkesztett, s belga-magyar szponzorálással jelent meg, bemutatva a két háború közötti magyar avantgárd kiemelkedő alakját, akinek hatását Klee és Miro művészetéhez hasonlítják. Jó alkalom ez egyben arra is, hogy a rendezők emlékeztessék az itte-
ni közönséget Kassák Lajos, Moholy-Nagy László vagy Korniss Dezső nevére, művészi tevékenységére. Sőt, a kiállítás felcíme, "Bartók nyomában", arra is utal, hogy 1935-36-ban Bartók és Kodály munkásságát példaként követve született meg a szentendrei program, amely szintézist akart teremteni "múlt és jelen kultúrája, keleti és nyugati gondolkodás között".

Mint a rövidebb és hoszszabb ismertetőkben és a kiállítás első termének falán is olvasható, a szentendrei motívumgyűjtő körutak során Vajda és Korniss a népi kultúrákban még töredékeiben élő ősi világképet kereste. Ebből az élményből táplálkozott Vajda, amikor a montázs eszközét alkalmazva "konstruktív szürrealista módszerrel a jelekké egyszerűsített hétköznapi és szakrális tárgyakat népi motívumokkal szerkesztette egységbe".

A holland nyelvű kis füzetek - s persze maga az album is -, a politikai háttér és a művészeti törekvések korrajzába ágyazva mutatják be Vajda Lajos életét és munkásságát. Kassák Munka Körétől az orosz konstruktivisták hatásán át a nácizmus és a sztálinizmus okozta kiábrándulásig, az egyre nyomasztóbb hangulatú, rémálomszerű képek magyarázatáig, s a művész tüdőbaj okozta nagyon korai haláláig.

Vajda Lajos antwerpeni és egyben európai bemutatkozása beleillik a magyar-flamand kulturális kapcsolatok mindkét oldalról áhított fejlesztésébe. A kiállítás megnyitóján Antwerpen és Budapest vezetői, a megjelent diplomaták hosszasan beszéltek is erről, meg az uniós tagországok kulturális értékeiről, a kölcsönös megismerés fontosságáról. S most két héten át magyar zenei és irodalmi programok is gazdagítják a Brüsszelhez közeli flamand nagyváros kulturális életét. Ám, ahogy honlapján és városszerte plakátokon a Királyi Szépművészeti Múzeum is hirdeti, három hónapon keresztül elsősorban Vajda Lajos és a magyar szürrealizmus ereszthet gyökeret ebben a nagyon is értő közegben.