Egy szenátor az Uffizi képtár bejáratához láncolta magát, az intézmény igazgatója ellenszegült, Franco Zeffirelli pedig petícióban tiltakozott: az olasz kulturális vezetés mégis elküldte Leonardo da Vinci Angyali üdvözlet című festményét 2007 tavaszán Japánba, a Leonardo elméje című tárlatra.

A mestermű, amelyet korábban mindössze kétszer kölcsönöztek, a tárlat egyetlen eredeti darabjaként hónapokig díszelgett a tokiói nemzeti múzeumban, a tucatnyi kortárs kivitelezésű Leonardo-találmány között. Ez a "zsákmány" hitelesítette a kiállítás Leonardóval büszkélkedő címét, amely mintegy félmillió látogatót csalogatott be a múzeumba. Az utazó tárlat következő állomásán, a debreceni MODEM-ben már nem bizonyult elegendőnek néhány eredeti rajz és a polihisztor elképzelése alapján megalkotott, gigantikus lószobor. Az igazi Da Vinci címen futó kiállításon sokan bosszankodtak. Pedig aligha tudták, hogy a londoni Royal Academy of Art jövőre nyíló, Az igazi Van Gogh című tárlatán 35 eredeti levél mellett 65 festmény és 30 rajz is látható lesz.

- Merészek voltunk, rájátszottunk az akkoriban sokat emlegetett film, a Da Vinci-kód varázserejére - meséli leglátogatottabb kiállításukról a MODEM igazgatója, Gulyás Gábor. Hozzáteszi, a marketingszempontok figyelembevétele nem ördögtől való dolog - gondoljunk csak az orosz kortársakat bemutató Meztelen igazság vagy az Esterházy-regényből kölcsönzött Kis magyar pornográfia címükre -, csak nem szabad túllépni bizonyos határokat. Hogy ezt komolyan gondolják, rögtön a Leonardo-mizéria után bizonyították: a Van Gogh előtt tisztelgő, XX. századi művészóriások munkáiból álló anyagot már csak úgy hirdették: A történet folytatódik.

- Van Gogh a világválogatott tagja, ahogy ha Rembrandt, Monet, Picasso, Dalí neve szerepel a címben, ha nem is kizárólag az ő műveik szerepelnek, garantált a siker - állítja a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Baán László. Tavalyelőtti Van Gogh-tárlatukat 483 ezres látogatószámával a világ 15. leglátogatottabb kiállításaként jegyzik, mégis sokaknak csalódást okozott. Mivel egy komoly részleg foglalkozott a korai, kevésbé ismert munkákkal, és a 30 késői korszakból származó főmű között sem találták például a Napraforgókat. Baán szerint a címekkel való zsonglőrködést az elmúlt évtizedben gerjedt, szinte csillapíthatatlan nézői étvágy eredményezte. Egyre nagyobbat kell dobni, ami a globalizálódott múzeumi világban egyre nehezebb. Egyre nehezebb ugyanis megszerezni a nagyágyúkat.

Ennek következménye, hogy - sokakat megtévesztve - gyakran egy-egy különleges szerzemény, egy-egy nagy név köré épül fel az egész kiállítási kommunikáció. Történt ez például a Magyar Nemzeti Galéria 2004-es Klimt, Kokoschka, Schiele címmel - a Budapesti Történeti Múzeummal és az Országos Széchényi Könyvtárral közösen - rendezett tárlatán, ahol a négyszáz bemutatott műalkotás közül alig néhányat jegyzett az említett mesterhármas.

- Nincs írott, sem íratlan szabály, milyen arányban illik szerepeltetni a címben feltüntetett alkotókat a kiállításon, noha hasznos volna egy ilyen etikai kódex - állítja a kiállítás egyik kurátora, Bakó Zsuzsanna, és csendben megjegyzi, a jól csengő címet a minisztériumból küldték. Jó esetben azonban még itthon sem fentről, hanem a kiállítás szakértőitől jön a címötlet, amelyet aztán az igazgató láttamoz.

- Egy blikkfangos, trükkös cím önmagában nem garantálhatja a sikert, sőt a túlzás minősíti az adott intézményt - tartja a British Museum kommunikációs munkatársa, Karen Bosomworth, de hangsúlyozza: fontosságát felismerve náluk a kurátoron kívül a kiállítási, a kommunikációs és marketing-, sőt a sajtóosztály dolgozói is beleszólhatnak a döntésbe, mielőtt a főigazgató kimondja a végső szót.

Nem csoda, hogy az állami intézményeknél ritkábban is születik "csali"-cím, mint a magánvállalkozásoknál. Egy külföldi példát idézve: Amszterdam egykori tőzsdeépületének bérlői Rembrandt-öszszes címen a világhírű mester valamennyi művét ígérték nemrég, meglepő módon, eredeti méretben. Bent aztán 702 festmény, rézkarc és rajz függött - tükörfényes, printverzióban.

Lehet ezt a jól jövedelmező füllentőipart még fokozni? A British Museum egykori igazgatója, David M. Wilson a legkedveltebb tematikákat figyelembe véve kijelentette, a világ legsikeresebb kiállítását rendezheti meg, aki a következő címet adja: A fáraók impresz-szionista aranya

Persze ő viccelt.

A washingtoni nemzeti múzeum ellenállt a látogatócsalogató kísértésnek, és a Szépművészeti Múzeumtól kölcsönzött, először 1916-ban Leonardónak remélt bronzszobrot most szakmailag is precíz és korrekt: A budapesti ló - egy Leonardo da Vinci-puzzle címen mutatja be. Mivel az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok során csak a remélt kormeghatározás vált bizonyossá, és írásos bizonyíték híján nem vált egyértelművé a feltételezés, szakmai tévedés, mi több, átverés volna ennél többet sejtetni.