Október 30-ig kell elbírálnia a szakmai zsűrinek azokat a terveket, amelyek a Nemzeti Emlékhely kialakítására kiírt ötletpályázatra érkeztek. Erős a grémium: a kilenctagú testületet Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke vezeti, de a tagok között van például Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, vagy éppen Fegyverneky Sándor országos főépítész, sőt a zsűri munkáját nyolc külső szakértő is segíti.

A székesfehérvári Nemzeti Emlékhely kialakítására tett eddigi kísérletek általában két ok miatt véreztek el: vagy hiányzott a muzeológusok, az örökségvédelmi szakemberek és az aktuális városi és megyei vezetők szakmai konszenzusa, vagy a pénzhiány hiúsította meg a tervek megvalósítását. Meglepő módon előbb a projekt pénzügyi hátterét sikerült biztosítani. A kormány 2007 őszén a központilag támogatott, kiemelt fejlesztések közé sorolta az úgynevezett Királyi séta Székesfehérváron elnevezésű turisztikai beruházást, amelynek legfőbb eleme a Nemzeti Emlékhely végső kialakítása. A fejlesztés - ami a napokban a támogatási szerződés aláírásával hivatalosan is elindult - uniós forrással, valamint a székesfehérvári és a Fejér megyei önkormányzatok önrészével együtt 2,1 milliárd forintba kerül.

Ennek a pénznek a feléből megszépül a székesfehérvári Fő utca, felépítenek egy középkori makettvárost (azaz csaknem egy futballpálya nagyságú területen újraépítik a XI-XVI. századi Székesfehérvárt), valamint kialakítanak egy történelmi korokat és szereplőket megidéző "királyi játszóparkot".

Sokáig úgy tűnt, hogy a projekt részeként megvalósuló Nemzeti Emlékhely ügye is sínen van, ám a két évvel ezelőtt bemutatott terveket számos szakmai bírálat érte. Különösen azt az elképzelést vitatták sokan, amely szerint a romkertben felépítették volna az egykori koronázótemplom tíz méter széles, negyven méter magas részletét. A konszenzus hiányát érzékelve végül a városi és a megyei önkormányzat úgy döntött, tervpályázatot írnak ki a Nemzeti Emlékhely megvalósítására. A pályázati kiírás igen tág teret engedett a jelentkezőknek: csupán annyi megkötést tartalmazott, hogy a tervekben szerepelnie kell egy felépítménynek, valamint egy olyan szimbólumnak, amely képes megjeleníteni a hely történelmi-szakrális jellegét, továbbá meg kell oldani az eddig feltárt romok lefedését is. (Mint emlékezetes, a kilencvenes évek végén emelt tetőt 2004-ben az örökségvédelmi hivatal elbontatta.)

Fegyverneky Sándor reménykeltőnek tartja, hogy összesen 53-an "ragadtak egeret", ugyanakkor a beérkezett ötletekről egyelőre nem árult el részleteket. Eltér Istvántól megtudtuk, a pályázatok díjazására összesen 32,5 millió forintot fordíthatnak, de a legnagyobb jutalom összege nem haladhatja meg a tízmillió forintot. A zsűrielnök már a pályamunkákkal történt első találkozás után biztos abban, hogy több tervet is díjaznak majd.

A nyertes ötletekből egyébként még az idén egy makettkiállítást is rendeznek Fehérváron, a két önkormányzat ugyanis a végső döntés előtt szeretné megismerni a helyiek véleményét is. A Nemzeti Emlékhelynek legkésőbb 2012 őszéig kell elkészülnie.