"- Hasfejlesztő Jack - szólt Holmész, s mélyet szippantott pipájából - nemcsak alávelő gyilkos, hanem egyúttal Szexmáni Ákos a legaljasabb pajtából. Azzal a tudós poligám ismét rágyújtott a papájára, és az abrakhoz lépett. (...) Eltömődtem egy darabig megállapításán, aztán tarkón fordultam, és így szótlan:

- De hát honnan tudja, Holmész?"

John Lennon kancsal sorai nálunk Révbíró Tamás kitűnő fordításában láttak napvilágot, és mi most előcibáltuk őket a fiók mélyéről, mert velük szeretnénk emlékezni Lennonra, aki éppen ma lenne 69 éves. Egy bácsi. Akiről soha nem derülhet ki, milyen lenne bácsiként, mert épp csak negyvenéves volt, amikor lelőtte egy szabadnapos őrült, megakadá­lyozva ezzel, hogy a fentiekhez hasonló abszurdokkal, kitűnő rajzokkal, filmekkel, és hát persze: dalokkal ajándékozza meg a világot. Igen, igen: a dalokkal, a zenével illett volna kezdeni, meg a Beatles-szel. A hippiséggel, vagy a Yoko Onóhoz fűződő mágikus viszonnyal. Azzal tán, hogy John Lennont a 20. század egyik legbefolyásosabb zenészének tartják, hogy dalait távoli galaxisokba küldték az emberiség üzenetcsomagjának részeként. Idézetekkel esetleg: "Már most népszerűbbek vagyunk, mint Jézus"... Vagy tettekkel, melyekre felszisszent a világ: jelesül, amikor visszaküldte az angol királynőtől kapott lovagi kitüntetést.

A Beatles 1969-ben adta utolsó koncertjét. John Lennon ma lenne 69 éves. És ezen most eltömődhetünk egy darabig.