A Néprajzi Múzeum a főváros egyik legszebb terén, a 2-es metró és a 2-es villamos metszéspontjában helyezkedik el. Nyakig a városban. E különleges adottság egyben részmagyarázat arra, miért hívtak életre egy olyan rendhagyó kampányt, amilyen az EtnoMobil.

Egész októberben várják a városlakóknak a közlekedéshez kapcsolódó történeteit. Nincs más dolgunk tehát, mint figyelni magunkat, környezetünket, saját utazási szokásainkat - aztán megírni az élményeket. A beérkezett, 3000 leütésnél nem hosszabb írásokat a múzeum egyik, kifejezetten erre létrehozott blogján nyilvánossá teszik. A történet lehet kalandos vagy feledhető, mindennapos vagy kivételes, hosszú vagy rövid - a lényeg, hogy köze legyen a közlekedéshez. Annak sem kell elkedvetlenednie, aki nem szeretné sztoriba foglalni az élményeit, a múzeum honlapján (www.neprajz.hu) fellelhető adatlap kitöltésével ugyanis mód van az utazás legalapvetőbb adatainak rögzítésére, s már ez is fontos támpontokat adhat a kutatóknak.

- Szerencsére azonban az emberek szeretnek mesélni, szeretik elmondani a saját történeteiket - mondja Frazon Zsófia, a program ötletgazdája, hozzátéve: az e hónap végéig tartó kampány utolsó hetében személyes élménybeszámolóra is lehetőség nyílik. Október 27-től 30-ig várják a vállalkozó szelleműeket, akik hajlandók bemutatni kedvenc, a városi közlekedéshez kapcsolódó tárgyaikat, mondjuk a kalaptartón mosolygó bólogató kutyát, napelemes bringalámpát, láthatósági mellényt, de megteszi egy taxiszámla, autóillatosító Wunderbaum, sőt akár egy póráz is: a kutyasétáltatás is jellemzően mobil tevékenység... A Néprajziban bármit szívesen fogadnak, ami összefüggésbe hozható a városban történő helyváltoztatással. Annak meg aztán különösen örülnek, ha a tárgyhoz sztori is kapcsolódik - a múzeum munkatársai szorgalmasan jegyzetelnek majd, és persze fotóznak is.

- Az pedig, hogy valaki itt hagyja-e a behozott tárgyat, hogy bekerülhessen a közlekedési gyűjteménybe, paktumok kérdése - fogalmaz Frazon Zsófia.

Na igen, szükség van az állománygyarapításra. Míg a Néprajzi kollekcióinak jelentős része lezártnak tekinthető (ilyen a gazdálkodási, vagy éppen az állattartási), a közlekedési gyűjtemény nem tartozik ebbe a körbe. Itt állandó probléma a "forrásképzés". Rendszerint azok a tárgyak kerülnek be az állományba, amelyek a múltra utalnak, s az EtnoMobil egyik célja éppen az, hogy ezen a tendencián változtasson. Ha a tárgyakat a városi térhasználat kortársi, személyes "itt és most"-ja veszi körül, nagyon gazdag, izgalmas és hézagpótló forrásanyag kerekedhet.

A MaDok elnevezésű kortárs kultúrakutató-program, amely az EtnoMobilnak is keretet ad, éppen ezt célozza: ott ás, ahol áll. Vagyis nem a múltba, esetleg félmúltba réved, hanem a jelen tárgyi kultúrájának elemeit őrzi meg, azok dokumentációjára szolgál. Nem önálló kutatóhely létrehozása a végcél, hanem a különböző intézmények, kutatási területek közötti kapcsolat kialakítása.

- Fontos, hogy bizonyos témákhoz relevánsan tudjunk hozzászólni - állítja Frazon Zsófia. - Az EtnoMobil esetében: ne csak gondoljuk, hogy az emberek olvasnak pendlizés közben, hogy esetleg nem szeretik, ha túl sok az utastárs, vagy hogy ablak mellé szeretnek-e ülni - hanem legyen konkrét, kutatható forrásunk minderről. Hogyha a városi közlekedésről beszélünk, ne csak a sztereotípiák álljanak rendelkezésre.