Az európai kormányzásért

Tudjuk, a könyveknek megvan a maguk sorsa. Forgács Imre az 1980-as évek közepén fiatal politológusként írta a Neokonzervatív fordulat az Egyesült Államokban című első művét. Akkor aligha gondolta, hogy pályáján hosszan kíséri az állam és a piac viszonyának problémája. Azután jött a rendszerváltás, s a jogi végzettségű szerzőnek az azóta eltelt idő nagyobb részében - egyetemi oktatói-kutatói tevékenysége mellett - magas közigazgatási pozíciókban volt lehetősége európai integrációs ügyekben tudást és tapasztalatokat szerezni. A Miniszterelnöki Hivatalban az ő szerkesztésében készült például 1997-ben az unió kérdőívére válaszoló Magyarország a 90-es években című országjelentés.

Legújabb, az Osiris és a Zrínyi kiadó által megjelentetett könyvének címe - Mégsem éjjeliőr? - némileg megtévesztő. Jobban eligazít az alcím: Az európai kormányzás esélyei és a pénzügyi válság. E mostani műben a jelenlegi pénzügyi válsággal összefüggő eseményekkel kapcsolatban éppúgy megjelenik a hajdani reagani szlogen - "a probléma forrása maga az állam" - kritikája, mint a szerző majd' negyed- századdal ezelőtti első munkájában. Forgács könyve azonban korántsem valamiféle nyugtázása annak, hogy ismét bebizonyosodott: a piac nem mindenható. A szerző alaptézise, hogy a neoliberalizmus évtizedeken át az Európai Unióban is uralta a gazdaságpolitikát, sőt az államelméletet is. Ebből kiindulva történeti módszerrel elemzi a Közösség - s benne hazánk - államszervezeti-közigazgatási problémáit. Valójában ez a könyv lényege: Forgács arra mutat rá rendkívül sokoldalú érveléssel, hogy a közigazgatás és a versenyképesség között roppant szoros az összefüggés. Ezért, hogy minden igyekezet ellenére nem kicsi és olcsó az állam az EU-ban. Ezzel kapcsolatos tézisei: 1. Az EU csak gazdaságpolitikájában neokonzervatív, közigazgatási elvárásaiban inkább etatista. 2. A közigazgatás tudatos és szelektív erősítésére éppenhogy a gazdasági versenyképesség növelése érdekében van szükség. 3. A lakosság közigazgatással való elégedettsége is csupán erős és felkészült államapparátussal érhető el.

A szerző a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válsághelyzetben arra figyelmeztet, hogy a globalizáció minden eddiginél sürgetőbbé tette az "európai kormányzás" megvalósítását. Mivel realista, Forgács nem gondolja, hogy rövidesen létrejöhet olyan, a föderalizmus irányába mutató intézmény, mint az európai pénzügyi felügyelet. Pedig ez sürgető lenne, mert egyre világosabbá válik, hogy a globális versenyben Európának önálló egységként kell fellépnie. A volt francia jegybankelnök, az EBRD és az IMF korábbi vezérigazgatója, Jacques de Larosiere vezette csoport az Európai Bizottság elnöke felkérésére ez év februárjában készített jelentést, amely egy európai pénzügyi felügyeleti rendszer körvonalait vázolja. Forgács szerint ilyen és ehhez hasonló javaslatok megvalósítására volna szükség a neoliberális dogmatizmus okozta válságból való kilábaláshoz. Noha a szerző nem túl optimistán tekint a jövőbe, könyve utolsó mondatában az integráció alapító atyját, Jean Monnet-t idézi: "Haladjunk, haladjunk. Európa népeinek nincs jövője az unión kívül".

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.