Az immáron harmadik éve zárva tartó Erkel Színház helyén jövőre egy új, modern színház épül - a kormány múlt heti határozatát Bajnai Gordon miniszterelnök az Operaház megnyitásának 125. évfordulója alkalmából rendezett vasárnap esti díszelőadáson jelentette be. A bejelentést Hiller István kulturális miniszter lapunknak úgy pontosította: operajátszásra is alkalmas, többcélú kulturális központról van szó, amelyet - az Andrássy úti Ybl-épület 2013-2017 közöttre tervezett színpadtechnikai felújítása után - évi 120 napra kibérelne a dalszínház.

A tervek szerint a Köztársaság téren épülne ki az Operaház korszerű logisztikai háttérbázisa is, azaz kiszerveznék a műhelyeket az Andrássy útról, és egy helyre terelnék őket a városzszerte található raktárakkal.

Idén júniusban Hiller még azt nyilatkozta lapunknak: "az új Erkel beruházásához megtörtént minden előkészület, de kormányzati körökben komoly az aggodalom, hogy most, a szociális megszorítások idején szabad-e színházépítésbe fogni - jóllehet az első két évben az nem is igényelne állami pénzt." A miniszter erre most úgy reagált: az elmúlt hónapokban gazdasági ügyekért felelős minisztertársaival és a miniszterelnökkel is folyamatosan tárgyalt erről. A beruházás melletti legfontosabb érv az, hogy hamarosan égetővé válik az Andrássy úti Operaház felújítása. És ahhoz, hogy folyamatos legyen az operajátszás, el kell készülnie az Erkelnek. Ráadásul ez 2013-ig tényleg nem jelent az közvetlen kiadást az államnak.

A miniszter racionális érvnek tartja az Erkel-Opera egységes koncepciót, amely helyett nehezen tud elképzelni más alternatívát, ráadásul egy teátrum helyén épülne egy színházat is befogadó újabb kulturális központ - mondta Hiller arra a felvetésre, mi lesz, ha az új kormány - a Nemzeti Színház mintájára - sutba dobja elképzeléseiket.

A projekt első lépése: a terület rendezése. A kulturális központ ugyanis a jelenlegi 18604 négyzetméteres helyén épülne, és a gyártó-raktárbázis további 3546 négyzetméteren kapna otthont. A két telek azonban vegyes tulajdonú, az egyik állami, a MÁV Zrt. vagyonkezelésében van, a másik pedig a fővárosi önkormányzaté. Az egyeztetések elindultak, a cél: az egységes, állami telekkezelés, amelyben a főváros elegáns partnernek bizonyul.

Ha ezt rendezik, ez év végéig, 2010 első negyedévében kiírhatják a közbeszerzési pályázatot a központ kiépítésére, amelynek legfőbb kikötése, hogy az új épület alkalmas legyen operajátszásra. A miniszter meggyőződése, hogy akad olyan befektető, aki felépítené a házat, és vállalja, hogy a kormány huszonöt éves futamidővel, évi 3,1 milliárd forinttal törleszt. Megkérdeztük azt is: miből tudják majd a részleteket fizetni, pláne, hogy az állam finanszírozza az Operaház felújítását is. Hiller reményei szerint a kulturális költségvetés durván tízszázalékos megszorítása addigra feloldódik, és ennyi kiadást akkor már tudnak vállalni.

A beruházást az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyeli, és a projektbe a dalszínház is bekapcsolódik, mint ahogy az előkészítésben is részt vett. Az előzetes hatástanulmányok elkészítésekor azt is felmérték, hogy az épülő négyes metró mennyiben befolyásolja az építkezést. Az eredmények szerint a majdani kulturális központ akusztikáját nem zavarja a metró működése.

Azt is megpróbáltuk megtudni, miért halasztódik már évek óta ez a beruházás. Erre Hiller István annyit válaszolt: egy ilyen jelentős anyagi beruházás megkezdéséhez valóban megfelelő politikai és szakmai akarat, és megalapozott háttér szükséges.