A magyar változat - a mű eredetileg az Oxford kiadónál jelent meg - több egyszerű fordításnál. Miközben hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a "pogány török" elleni dicső küzdelmeinkre emlékezve egész Európa - sőt: a világegyetem - a "kereszténység védőbástyájaként" tiszteli hazánkat, a szomorú helyzet az, hogy a politikai és történelmi adalékokkal gazdagított eredeti lexikonból szép csendben kifelejtették a magyar vonatkozásokat. Vagy az angol eredetinek nem voltunk elég fontosak? A hiányt a két magyar szerkesztő, Görföl Tibor és Máté-Tóth András pótolta. Szóval: ha a vaskos kötetben lapozgatva az olvasó Pázmány Péter vagy Szent István nevével találkozik, ne gondolja, hogy múltunk nagyjai alanyi jogon vívták ki helyüket a keresztény hírességek oxfordi csarnokában.

A lexikon bevezető szövege arról tanúskodik, hogy a magyar szerkesztőknek a pótlásokon túl is akadt munkájuk elég. (Egyikük szerint a mű helyenként erősen magán viselte az anglikán nézőpont jegyeit.) Az újkori katolicizmussal és judaizmussal kapcsolatban például a lexikon "éles kifejezésektől sem visszariadó ítéleteket" fogalmazott meg, amelyek "arányérzéket nélkülöző elfogultságot tükröztek". A szerkesztők ezeket a szócikkeket módosították.

A hazai szokásoktól, igényektől és normáktól eltérően az angol kötet - az ottani hagyományokat követve - nem fukarkodott az objektív tényközléssel nehezen összeférő értékelésekkel. Bár az "egyenesen elkerülhetetlen arány- és hangsúlybeli sajátosságokon" a magyar kiadás nem változtathatott, a minősítéseket a szerkesztők igyekeztek kigyomlálni. Többnyire sikerrel jártak, de nem mindig: Jehova tanúit például meglehetősen gúnyos stílusban mutatja be a lexikon. (A Hit Gyülekezete viszont teljes egészében kimaradt. Azt, hogy az angol eredetibe nem került be, értjük. Azt már kevésbé, hogy a magyarba sem.)

Túl sokat azonban nincs miért kötözködni. A vallás kellőképpen kényes terület ahhoz, hogy egy ilyen léptékű vállalkozás eredményével mindenki elégedett legyen. A lexikon készítői és a magyar szerkesztők magas színvonalon teljesítettek. (Idehaza 1973-ban - több mint három és fél évtizede - jelent meg ehhez fogható kötet, a Vallástörténeti kislexikon Gecse Gusztávtól.) A buddhizmusra, az iszlámra, a judaizmusra, a kereszténységre és a hinduizmusra fókuszáló lexikont a kiadó joggal ajánlja ezekkel a szavakkal: "a tudományos igényű lexikon nélkülözhetetlen kalauz mindazok számára, akik tanulmányaik, munkájuk kapcsán hittudománnyal, vallással foglalkoznak, de haszonnal forgathatják azok is, akik érdeklődésüknek engedve veszik kezükbe a kötetet".

A Világvallások című kötet a maga műfajában pár évig még biztosan meghatározó lesz a piacon. Méghozzá megérdemelten.

Akadémiai, 1048 oldal, 7500 forint