Kortárs szerzőktől kortárs témákat várunk - foglalta össze a pályázat lényegét Such György rádióelnök. Hozzátéve, bárki pályázhat jeligés munkával. Az utoljára 2002-ben lezajlott pályázathoz képest most főként külsős szakemberek alkotják a zsűrit, mint Bereményi Géza, Gothár Péter, Marton László, Molnár Piroska, Radnóti Zsuzsa, Vidnyánszky Attila. Az elnöki tisztet belsős, az MR1 - Kossuth művészeti szerkesztőségét vezető Solténszky Tibor tölti be. Az elnök a ma divatos szóhasználattal megjegyezte, az általa vezetett rádiót tartja a legjelentősebb "irodalmi tartalom-előállító" műhelynek, mert az idén is eddig 40 irodalmi adaptáció készült, és még további 15-20-at rögzítenek. "Nem volt még példa a Magyar Rádió történetében, hogy enynyi irodalmi földolgozás legyen" - hangsúlyozta.

Ez utóbbi állítás azonban rögtönzésnek hatott, mert aligha állja ki a próbát. A Magyar Rádióban ugyanis már a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben előtérbe került a rádiójáték műfaja. A Rádiószínház egészen a kilencvenes évek közepéig átlagosan legalább 50 ilyen produkciót készített évente, de volt, hogy 70-80-at is (rádiójáték-pályázatok is voltak). Az ifjúsági osztályon szintén rögzítettek hangjátékokat, ezenkívül az irodalmi szerkesztőség adaptált epikus irodalmi műveket, nem beszélve a szórakoztatóosztályról, ahol ugyancsak születtek dramatizált alkotások. Időközben nemcsak a műsorpolitikában következett be némi hangsúlyeltolódás, hanem a rádióhallgatási szokásokban, az irodalom befogadásában is. Felzárkózni látszik a hangzó irodalom (lásd hangoskönyvek), és ma már nő a fölolvasott irodalmi mű aránya is. E hangsúlyeltolódásban persze szerepet játszik a költségtényező is: a sokszereplős hangjátékok jóval drágábbak a fölolvasásoknál.

Ha tehát nem is "rekord" a manapság az elhangzó irodalom mennyisége, igen örvendetes, hogy a rádióvezetés nagyobb hangsúlyt helyez erre a műsorpolitikában, amit a drámapályázat tegnapi meghirdetése is bizonyít. Mint elhangzott, ezzel nemcsak új rádiójátékok létrejöttét akarják segíteni, hanem új drámák színpadra állítását is, mert a győztes műveket a sugárzás után színházaknak ajánlják föl, térítés nélkül. Ennek megfelelően a pályázati díjazás valóban rendkívüli: az első helyezett 2 millió, a második 1,5 millió, a harmadik 1 millió forintot kap. A pályaműveket - minden műfaji megkötöttség nélkül - jövő év február 15-ig várják.
Az eredményhirdetés március 27-én, a Színházi Világnapon lesz. A részletes feltételek a www.radio.hu honlapon olvashatók.