Két jelölt volt az idén: A Kő hull apadó kútba című regény hetvenéves írója, az erdélyi Szilágyi István, és Závada Pál. A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) lezajlott szavazáson 11:14 arányban oszlottak meg a megjelent DIA-tagok voksai. Telefonon értük el az új akadémiai tagot, aki különösen azért tartja megtisztelőnek megválasztását, mert írói testület döntött így. Az igazi értékítéletet persze - mint megjegyezte -, majd az utókor mondja ki, elsősorban az olvasó, aki "szent". Az irodalmi kánon és a közönség értékelése közötti különbségek kapcsán megemlítette, nem panaszkodhat, kívánja, hogy minden komoly, nála méltóbb kollégának olyan kitartó közönségtábora legyen, mint neki. DIA-tagként többször találkozik majd kollégáival, véli, akiknek eddig is olvasta műveit, de ezután még jobban figyelnek majd egymásra. "Jelenleg is dolgozom egy szövegen" - válaszolta szűkszavúan regényterveit firtató kérdésünkre. Színdarabötlete is van, "de jobb, ha nem beszélek ezekről, mert aztán esetleg nem készülnek el".

Závada a széles olvasótábor számára Jadviga párnája című, 1997-ben megjelent regényével robbant be a köztudatba. A műnek újabb és újabb kiadásai jelennek meg, játékfilm is készült belőle Tóth Ildikó és Bodó Viktor főszereplésével. Korábban kemény, rendszerkritikai szociográfiákat írt, a Jadviga után azonban sorra jelennek meg regényei: Milota, A fényképész utókora, Idegen testünk - ezek a közelmúlt Kárpát-medencei világát, hangulatát idézik.

A szavazás eredményének bejelentése után a DIA-t működtető csapat vezetője, Radics Péter elmondta, az idén eddig 150 ezren látogatták meg honlapjukat, ez megegyezik a tavalyi évben regisztrált látogatók számával. A DIA-ra kattintók egyhatoda határon túli olvasó. Ez azért is érdekes, mert az egyik akadémiai tag, Dobos László szlovákiai író tegnap nyilvánosan fölvetette: az egész Kárpát-medencei magyar irodalom ügyét föl kellene vállalnia a DIA-nak. Szerinte szót kell emelni azért, hogy a magyar nyelvű művek szabadon áramolhassanak át a határon oda és vissza. Ennek kapcsán E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója megjegyezte, a DIA tagjai között vannak a határon túli írók is, akiknek művei hozzáférhetők a honlapon, ezért nem tartja szükségesnek nyilatkozatot tenni ebben a témában.

A DIA 1998-ban alakult a PIM-ben, Kossuth-díjas és babérkoszorús írók lettek a tagjai. Később a Neumann János Digitális Könyvtárhoz helyezték át, ahonnan az 2006-os választások után került vissza. Jelenlegi 71 tagja közül 33-an élnek. Az írók élethosszig tartó szerződést kötöttek az akadémiával műveik digitális felhasználására, ennek fejében az idén havonta bruttó 272 ezer 500 forint díjazásban részesülnek. Az őket, illetve hozzátartozóikat megillető kifizetések ebben az évben összesen 115 millió forintot tesznek ki. Az akadémia működtetésére mintegy 30 milliót fordítanak, ugyancsak a PIM költségvetéséből. A tervek között elhangzott: a jövőben idegen nyelvű ismertetőket, műrészleteket is közzétesznek, és videós interjúsorozatot is készítenek a tagokkal. Elsőként a Juhász Ferenccel készült felvétel lesz látható a honlapon (www.pim.hu).