Legelső műemlékünkről, a XIII. századból való lébényi templomról néhány hete lepottyant egy vízköpő, s ország-világ számára kiderült, hogy az épület rossz állapotban van. Nyugati tornya 14 centimétert kidől, teteje beázik, kövei mállanak. Főleg azok, amelyeket az 1860-as években pótoltak. Akkor végeztek ugyanis utoljára nagyfelújítást a templomon. Az újabb renoválás mostanában volna esedékes, meg is vannak hozzá a tervek, de a szükséges 800 millió forint nincs. Közben az is napvilágot látott, hogy pénzt igényelne két másik román kori műemlékünk: a jáki templom felújítása és a türjei templom kutatásának folytatása is. És vajon mi újság Zsámbékon, egyik legszebb középkori romtemplomunknál? Itt 2000-ben megálltak a helyreállítások, miután a statikai megerősítés megtörtént. A rom látogatható, de tetőzet nélkül, az időjárásnak kitéve folyton pusztul.

Magyarországon valamivel több mint háromezer egyházi műemlék található, s ennek talán a kétharmada lehet templom. A többi: palotától a kőkeresztig sok minden más. Becslések szerint templomaink 70 százaléka jó, elfogadható állapotban van, de 5 százalékuk állaga kritikus.

Az ország legjelentősebb felújítása napjainkban a Mátyás-templomnál zajlik, a legtöbb pénzt erre fordítja az állam. Ezzel a 6,5 milliárd forintra tervezett munkával az utolsó kőig megújul majd a budavári főtemplom. Napjainkban fejeződött be a pécsi és a veszprémi székesegyház homlokzatának felújítása. Nagy rekonstrukció folyik több mint egy évtizede Tihanyban, Zircen. Zajlik a tatai plébániatemplom életveszélyes tornyának javítása, a nyírbátori katolikus, valamint a református templom és harangláb teljes megújítása. Észak-Magyarországon az egri Líceum és az érseki palota rekonstrukciója. Székesfehérváron a katolikus országos papi otthoné. Megkezdődött a restaurálás a máriapócsi kegyhelyen is. Esztergomban a Prímás pince újul épp meg. Jelentősebb rekonstrukciós munkák folynak Kalocsán az érsekség központi épületein, valamint Szegeden a Dóm téri épületegyüttesen. Itt elkészült a Dóm megrongált kapuzatának restaurálása. Nagyobb felújítást igényelne a szombathelyi székesegyház homlokzata és teteje, valamint a sopronhorpácsi és a keszthelyi katolikus, a soproni Szent Mihály-, a kőszegi Jézus Szíve-templom is, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezek több száz millió forintos munkák.

Kisebb, néhány milliós javításokból minden megyében évente 10-20 valósul meg. A legtöbb ezek közül tetőcsere, vízelvezetés, szigetelés, tatarozás, statikai megerősítés vagy nyílászárócsere, valamint oltár- vagy orgonajavítás. Megyénként legalább ugyanennyi település készíttetett már felújítási tervet templomára, s ad be újabb és újabb pályázatot, ahová éppen tud, 20-30 milliót igényelve. Ez általános tendencia.

Ahogy az is, hogy főleg a kistelepülések elnéptelenedő templomai kerülnek kritikus helyzetbe. Szabolcs-Szatmárban például Nagygéc középkori temploma van veszélyben, a falut ugyanis kitelepítették, miután elmosta a 70-es árvíz. Az egykori falubeliek pályáznak a templom felújítására, de sorra elbuknak, hiszen nem tudnak önerőt felmutatni. Hajdú-Biharban veszélyben vannak a kis létszámú gyülekezettel rendelkező görögkeleti ortodox templomok, de a legrosszabb állapotban mégis a hajdúböszörményi zsinagóga található, mely a közelmúltban lett védett. Békésben, Csongrádban szintén ortodox templomok vannak veszélyben a kis lélekszámú közösségek miatt. De reformátusok is. Sürgős felújításra szorulnak Mezőberény, Szeghalom, Hódmezővásárhely református templomai. Jász-Nagykun-Szolnok területén veszélyben van a fegyverneki és tiszaderzsi romtemplom, az abádszalóki református és római katolikus templom, valamint a jászdózsai római katolikus templom tetőszerkezete. Baranyában Bogdásán áll elhagyott templom, Mecseknádasdon a használaton kívüli, könnyező gombával fertőzött püspöki nyaraló állapota kritikus. Somogyban Átándon, Tolna megyében pedig Tevel-Kovácsiban találni üres, pusztuló templomot. A nyugati határszélen Gersekarát, Sorkifalud-Szentléránt, Tornyiszentmiklós, Táplánszentkereszt és Uraiújfalu-Szentivánfa temploma vár sürgős beavatkozásra többek közt.

Az elnéptelenedő kistelepüléseken további gond még a vagyon- és közbiztonság szinte teljes eltűnése is, a templomok sok helyen állandó fosztogatásnak vannak kitéve.

Szívcsakrától sztúpáig az örökségnapokon

Évről évre vastagabb a Kulturális Örökség Napjai programfüzete: az ideire, most hétvégére már 372 település 820 helyszínét ajánlja országszerte és a határon túl is. Ekkora választék még sosem volt. Sok a látnivaló a 2009-es program gerincét adó szakrális terekből: keresztény templomokból, kápolnákból (köztük a bezárt OPNI kápolnája Budán, vagy a pártházból kialakított bátonyterenyei kápolna), zsinagógákból, de szerepelnek a listában Krisna és Buddha sztúpái (Somogyvámos és Tar községben), vagy olyan helyek is, mint a békési kunhalmok, gyógyító erejűnek vélt források (Hőgyész-Csicsó-puszta) vagy a Föld szívcsakrájának tartott Dobogó-kő a Pilisben.

Megnyílnak olyan, ritkán látható föld alatti létesítmények, mint a Várkertbazár előtt talált ciszternák, a kőbányai pincerendszer, vagy a győri Magyar bástya kazamatái. Az örökké népszerű atomlétesítmények mellett kinyílnak még a börtön ajtai is, megmászhatók szélmalmok, víztornyok, templomtornyok. Választhatunk 172 sétaút közül is. A programok legteljesebb listája a www.oroksegnapok.hu honlapon olvasható.